2012. május 18.-án Az Országos Mentőszolgálat Hajdúszoboszlón rendezte meg mentőversenyét, melyre a Magyar Barlangi Mentőszolgálatot is felkérték a szervezés lebonyolításához segítőnek.

Feladatunk a verseny egyik állomásának kiépítése, és üzemeltetése volt. Itt két nehezen megközelíthető helyen található sérülthöz kellett eljuttatni a versenyzők csoportjainak tagjait kötéltechnika segítségével. Az állomáson  Dr. Temesvári Péter és Kiss Zoltán képviselte a BMSZ-t.

A feladat ami a mentőkre várt: feljutni egy romos ház második emeltére, és onnan leereszkedni a súlyos sérülthöz meghatározott időközönként (3perc) és meghatározott sorrendben (gépkocsivezető, mentőápoló, mentőtiszt).

2012. május 18-20. között a Bükk-hegységben közös gyakorlatot tartott a Barlangi Mentők Észak-Magyarországi Egyesülete (BMÉE), a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat (BBMSZ) és a Magyar Barlangi Mentőszolgálat (BMSZ).

Péntek este érkeztek a résztvevők az ország különböző pontjairól Létrás-tetőre. A gyakorlat célja egy feltételezett sérült ellátása és felszínre szállítása a barlang Nyugati-ágának végpontja közeléből. Szombat reggel kilenc óra előtt szálltak le az első mentőcsapatok a barlangba, a hordágy szállítását végig orvoscsoport kísérte. Kiépült a telefon-összeköttetés is a felszín és a mentőcsapatok között, igaz, csak a mentés második felére, mert a technika ördöge közbeszólt.

A mentés három szakaszát a három mentőszervezet egy-egy csoportvezetője irányította: Piri Attila, Bátori Károly valamint Németh Zsolt.

A BMSz felkérést kapott, mint a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet (FKRMSZ) tagszervezete, hogy az FKRMSZ Nemzeti Minősítő Gyakorlatán vegyen részt 6 fővel (3 pár). A felszerelés összepakolása a Kötéltechnikai Mentés Irányelvei alapján, mint minimum követelményként történt. A tapasztalataink és lehetőségeink alapján kötélből a javasolt mennyiségnél 100 méterrel (+25%), „mentő pelenkából” 1-el többet, valamint egyéb kiegészítőket málháztunk (láncfűrész, stb..).

A szituáció: Pest északi részét erős földrengés rázta meg, a mentésre az FKRMSZ-t risztják.

Riasztás: A riasztást csütörtökön reggel, 5.11 kor kaptuk. A 6 fős BMSZ csapat a kívánt időre (8.00) a Ferihegyi úti bázison megjelent.

Regisztráció, eligazítás: A BMSz a KECS (Katasztrófa Elhárítási Csoport) után másodikként regisztrálta magát. Az eligazítás előtt végignéztük a teremben lévő, az FKRMSZ eddigi eseményeiről készült tablókat. A képek kb. 1/3 - ¼-én szerepelt BMSZ tag…

A Magyar Barlangi Mentőszolgálat (BMSZ) április 29-én a Pál-völgyi-barlang bejárata melletti kőfejtőben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az évforduló alkalmából tartott rendezvény meghívottai között szerepeltek a BMSZ együttműködő partnerei (Rendőrség, Országos Mentőszolgálat, Polgári Védelem stb. képviselői), támogatói, egykori tagjai és többen a megmentettek közül. Az eseményen részt vettek külföldi barlangi mentőszervezetek képviselői – köztük Christian Dodelin, a Nemzetközi Barlangtani Unió Barlangi Mentő Bizottságának elnöke - is, akikkel az elmúlt évtizedek során szoros emberi és szakmai kapcsolatokat épített ki a BMSZ.

A BMSZ hivatalosan 1961-ben alakult és eredetileg a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat égisze alatt kezdte meg működését. Az elmúlt, immáron öt évtized során azonban tartozott a Magyar Vöröskereszt, majd a Magyar Természetbarát Szövetség szervezeti keretei közé is. 1990 óta önálló és ma már kiemelten közhasznú egyesületként végzi tevékenységét. A jelenleg közel száz tagú egyesület, amelynek tagjai között hét orvos is van, egy budapesti székhelyű központi egységgel valamint két területi szervezettel, a Mecsek térségében lévő Dél-magyarországi és az Aggteleki területi egységgel működik.

A játékos gyakorlat célja a barlangi mentés során alkalmazott elemek és tudás gyakorlása volt.

A rendezvényen hat állomáson voltak feladatok, melyeket a résztvevőknek meg kellett oldaniuk:

A lengyel hegyimentő szolgálat a helyi katasztrófavédelemmel közösen 2010. október 22-24-ig nagyszabású szemináriumot tartott Alsó-Sziléziában. A rendezvény célja a földalatti turisztikai látványosságokból való mentés, mentésszervezés gyakorlása volt.

A környéken sok elhagyott, volt német földalatti város van, melyek a feladatok kiváló helyszínül szolgáltak. Első napon egy földalatti, 2-3 km hosszúságú labirintusban áramszünet miatt megszűnt a világítás, itt kellett mintegy 15-20 embert megtalálni, majd elsősegélyben részesíteni, és kimenteni. Figyelemreméltó volt a gyakorlat során, hogy a résztvevők rendkívül fegyelmezetten végezték munkájukat.

Második napon egy tömeges balesetet kellett felszámolni egy romos, kazamatákkal átszőtt várban. A feladat érdekes momentuma volt, hogy egy kb. 30 méter mély ciszternából egy búvárt ki kellett menteni (felhúzni).