A BMSZ elsődleges feladata: barlangokban vagy egyéb nehezen megközelíthető helyen bajba jutott, megsérült személyek számára segítség nyújtása, és biztonságos helyre szállításuk. Az egyesület a barlangi mentésen kívül azonban számos más esetben is kész és képes segítséget nyújtani a rászorultaknak. A speciális képzettségből eredően a Magyarországon előforduló extrém baleseti helyek megközelítésére, vagy a szélsőséges időjárási viszonyok leküzdésére is képesek a szolgálat tagjai. 
Iskolai végzettségük alapján a szervezet teljesen heterogén, a szakmunkástól az egyetemi tanárig, munkájuk szerint a közalkalmazottól a vállalkozóig mindenféle ember megtalálható.Az, ami összetartja ezt a társaságot, az a közös cél: segítséget nyújtani a bajba jutottaknak ott, ahol más nem képes erre.
A BMSZ kiemelten közhasznú, közfeladatot ellátó társadalmi szervezet. Tagjai térítésmentesen végzik munkájukat.
A BMSZ egyesületként működik, vezetőségét, elnökét a tagság demokratikusan választja.
Szervezeti szempontból a tagság négy fő csoportra oszlik:
- mentőszolgálat orvosai: feladatuk a sérült ellátása a sérülés helyén, illetve a szállítás alatti orvosi felügyelet.
azok a barlangi mentők, akik valamilyen oknál fogva a rendes tagság követelményeit (gyakorlatok, megbeszélések látogatása) nem tudják ellátni, de egy esetleges mentés alkalmával szükség esetén a mentésbe bevonhatók.
A BMSZ próbaidős tagjai:
akik jelentkeztek a mentőszolgálatba, eddigi barlangász eredményeikkel bizonyították a rátermettségüket, és tanulják a mentési módszereket.
Miután a barlangi mentés rendkívül felelősség teljes, nagyon nehéz, és veszélyes fizikai munka, a mentések alkalmával a demokrácia helyére egyfajta rangsor lép, amelynek élén a mentésvezető áll.
A mentés ideje alatt a mentésvezető fogja össze az akció csoportokat, akiket az akció csoportvezetők irányítanak. Attól a pillanattól kezdve, hogy a riasztás eléri a mentőszolgálatot, a saját munkahelyi, vagy magánéleti tevékenység a tagok számára megszűnik. Az a vezető, aki a riasztást megkapta személyhívón, riasztja a szolgálat tagjait. Meghatározza a riasztás mértékét (azonnali sürgős, készenlét, stb.), a szükséges létszámot, és felszerelést. A személyi hívóval nem rendelkező tagokat telefonon értesíti.
Miután a szolgálat tagjai a bázison összegyűltek, a mentésvezető elindítja őket a mentés színhelyére. Ez többnyire a rendőrség segítségével, megkülönböztetett jelzésű járművein, illetve a tagság saját gépjárművein történik. A helyszínen a mentésvezető meghatározza az akció csoportokat, feladatukat, és útnak indítja őket. A mentés ideje alatt a mentésvezető koordinálja az egyéb szervezetek és BMSZ munkáját, az akció csoportokat, és a mentést felügyeli.
Az akció csoportvezető az akció csoport tagjait irányítja, és tevékenyen részt vállal a mentési munkából.
Az egyesület legfontosabb tevékenysége a barlangi mentés, de ugyan ilyen fontosságú a megelőzés. Ezért a BMSZ tevékenyen részt vállal az oktatásban, a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ), illetve a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat (MKBT) keretein belül működő barlangi túravezető, kutatásvezető képzésben, és a technikai tanfolyamok lebonyolításában egyaránt.
Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb a tagok továbbképzése, tanulása is.
Amikor pénzügyi lehetőségeink megengedik, néhány tagunk részt vesz a francia-országi tanfolyamokon, ahol a világon egyedül nemzetközi barlangi mentő képzés folyik. A kiképzésben részt vett tagok az ott tanultakat tovább adják barlangi mentő gyakorlatokon a többi tagnak, így biztosítva a folyamatos továbbképzést.
Magyarország mindig is élen járt a szervezett barlangi mentésekben. Már 1935-ből írásos dokumentumok vannak barlangi mentő gyakorlatokról. 1961-ben pedig megtörtént a BMSZ igazi szervezetszerű megalakulása. Az eltelt évek alatt a BMSZ-t mindig más szervezetekhez csatolták. Tartozott a Vöröskereszthez, az MTSZ-hez, a Magyar Karszt-és Barlangkutató Társulathoz (MKBT), még a Rendőrséghez is. A valóságos, a fent leírt szervezet azonban változatlanul, és működő képesen megmaradt mind a mai napig, 1991-óta önálló egyesületi formában.
A BMSZ megalakulása óta tart fenn nemzetközi kapcsolatokat. Részt vesz a Barlangi Mentők Nemzetközi Szervezete munkájában, és rendezvényein. A BMSZ elnöke, Dr. Dénes György, aki korábban hosszú ideig funkciót viselő vezetőségi tagja volt a nemzetközi szervezetnek, ma annak Tiszteletbeli Elnöke.
A barlangi mentéseken kívül még számos esetben kérték a BMSZ segítségét kül- és belföldön egyaránt. Így kerestünk nehéz, veszélyes terepen eltűnt embert. A rendőrség kérésére holttestek felkutatásában, felszínre emelésében vettünk részt. A Jós utcai robbanásnál holttesteket emeltünk ki a romok alól. A törökországi földrengésnél önkénteseink részt vettek a mentőcsapat munkájában (dr.Temesvári Péter orvos tagunk emelte ki a kislányt a romok alól). Zárt térben, barlangban történt búvár baleseteknél közreműködtünk mentés irányítással, logisztikai segítséggel. Az utóbbi idők árvizeinél küldtünk önkéntes csapatokat a védekezéshez.
Az, hogy a Magyar Bíróság az egyesületet a kiemelten közhasznú társaságok nyilvántartásába vette, elismeri, hogy a szervezet állami feladatot vállal át. Ezt megerősíti az is, hogy a szolgálat több együttműködési szerződést is kötött, többek között az ORFK ügyeleti osztályával, a Környezetvédelmi minisztériummal, a Polgári Védelem Budapesti Parancsnokságával is. A problémát ebben az jelenti, hogy a megkötött szerződések nem elég magas szinten köttettek, és nem szabályozzák a BMSZ állandó anyagi támogatását, finanszírozását.
A nemzetközi, Európai szisztémák elgondolásunk helyességét megerősítik és bizonyítják, hogy az állam ennél olcsóbban és hatékonyabban ilyen típusú, felkészültségű szervezetet nem tud fenntartani. A nálunk gazdagabb nagyobb országok sem tartanak fenn állami szervezeteket, hanem a mienkhez hasonló szervezettségű és felkészültségű civilszervezetekre támaszkodnak. Az alpesi országok professzionális hegyi mentő szervezetin belül is ilyen típusú barlangi mentő egységeket képeznek.
Ellentmondást érzékelünk a társadalmi megítélés, a nemzetközi szakmai elismertség és a támogatás, finanszírozás mértéke között. A 2002 évben bekövetkezett balesetek mentési munkái hosszan elhúzódtak (pl. Esztramos Rákóczi-barlang 5 nap). A tagságunk és egyesületünk erejét meghaladó mértékű áldozatvállalással oldotta meg a feladatot. A hírverésnek és a figyelem központjába kerülésnek köszönhetően jelentős, de egyszeri támogatások adása után a hivatalok megnyugodtak. Úgy érzik a tőlük telhetőt megtették, de balesetek lesznek a továbbiakban is. A BMSZ-nek készen kell állnia akcióra képes eszköz és ember állománnyal az újabb esetekre is.
Fotók: dr. Ambrus Gergely - Maucha Gergely - Kovács Márton