2015. október 28-30.-ig Lengyelországban került megrendezésre a V4-es találkozó, melyen a helyi mentőszolgálaton kívűl (Tatrzańskie Ochotnicze Pogotowie Ratunkowe), jelen voltak még a Cseh Barlangi Mentőszolgálat, a Szlovák Hegyimentő Szolgálat és a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjai, összesen mintegy 25 fő.
Szállásunk Zakopaneban, a TOPR mentőbázisán volt. A bázis egy 3 emeletes épület mely, egyszerre irányítóközpont, raktár, és készenléti bázis. A pincében található raktárban igen nagy mennyiségű felszerelés található, melyet egy-két évente teljesen lecserélnek. A földszinten található az irányítóközpont, ahol mindig tartózkodik bevetésre kész hegyimentő. Innen nem messze található egy légibázis, ahol két helikopter áll rendelkezésre a mentésekhez. Mindkét helyszínen 0-24 órás ügyeletet tartanak. A Tátrában évi 1500-2000 baleset történik, ezek zöme hegyi baleset, lavina baleset, vagy síbaleset.
Szlovénia, 2015. október 9-15. A szlovén szervezésű mentőgyakorlatra az ECRA nemzetközi szervezet tagjaként kaptunk meghívást. A gyakorlaton a szlovén mentőszolgálat közel teljes létszámban képviseltette magát, ezen kívül képviseltette magát 3 fővel a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, a szerb mentőszolgálat (5 fő), bosnyák mentőszolgálat (5 fő), montenegrói mentőszolgálat (1 fő). A gyakorlaton összesen kb. 60 fő vett részt.
A szervezése kiváló volt, a fogadó szervezet a technikai felszereltségen túl a fegyelmezett és hatékony szervezésben ill. logisztikai munkában is példamutató.
A péntek esti érkezést, régi ismerősök üdvözlését ill. a bemutatkozást követően szombat reggel 7 órai keléssel indult a gyakorlat. A mentés egy 270 m mély vertikális, ill. egy ezt követő kb. 300 m hosszú horizontális szakaszból állt. A barlangot 9 szakaszra bontották, mindegyiknek saját csapata ill. csapatvezetője volt, ezeket a felszínen lévő parancsnoki sátornál elhelyezett mentési terven is egyértelműen feltüntették.
2015. november 6-án péntek délután 16 óra 38 perckor érekezett a riasztás a BMSz-hez, hogy baleset történt a szlovákiai Pelsőci-fennsíkon (Rozsnyótól nem messze) fekvő Csengő-zsombolyban. Három magyar (ipari alpinisták, akik nem rendelkeztek technikai barlangi végzettséggel) nem szervezett körülmények között, engedély nélkül ereszkedett le a barlangba, ahol állítólag több napot kívántak eltölteni.
A barlang egy tágas, száz méter mély függőleges aknával indul, melyben -60 méteren egy nagy párkány található. A barlang alja egy hatalmas, omladéktömbökkel tagolt csarnok.
Lereeszkedéskor B.G. (36 éves) haladt elöl, aki a köteleket rögzítette a barlangban. A barlang felénél lévő párkányon (állítóllag kötélspórolás miatt) a biztosítószálat nem kötötte be, úgy kívánt áthaladni kötélbiztosítás nélkül.
A BMSZ széles nemzetközi kapcsolatrendszerének része a környező országok hasonló szolgálataival kialakított együttműködés. Ennek keretében került sor 2015. október 16-18. között a romániai Királyerdő térségében található Páfrányos-barlangban (Pestera cu Ferigi) egy közös mentőgyakorlatra a Serviciul Judetean Salvamont - Salvaspeo Bihor és a Magyar Barlangi Mentőszolgálat barlangi mentőinek részvételével.
A Bakonyi Barlangi Mentőszolgálatot 2 fő, és a Barlangi Mentők Észak –Magyarországi Egyesületét 1 fő képviselte, a hagyományokhoz híven mindkét szervezet meghívást kapott az eseményre. A gyakorlatot, mint projektet, a Nemzeti Együttműködési Alap 2015-ös szakmai program pályázata finanszírozta.
Egyes esetekben tényleges baleset bekövetkezésekor szükségessé váló éles mentésekkor az élet olyan feladat elé állítja az egyes barlangi mentőszolgálatokat, amelyek nemzetközi együttműködést tesznek szükségessé.
Napjainkban világszerte jellemző a barlangászat elterjedése és népszerűsödése, melynek eredményeképpen sokkal komplexebb és mélyebb barlangokat fedezünk fel.
A világon az eddig ismert leghosszabb barlang a Mamut-barlangrendszer (több mint 500 km), a legmélyebb a Voronja barlang (2197m). Itt a Mecsekben is több száz kisebb-nagyobb barlang található. Térségünkben az eddig leghosszabbnak ismert az Abaligeti-cseppkőbarlang, mely eléri a 2000m hosszat, a legmélyebb pedig a Spirál-barlang, ami több mint 86m mély. Mindegy, hogy tudományos kutatás vagy csak egyszerű barlanglátogatás céljából, de napjainkban a ”föld alatt töltött idő” és a barlangászok száma is jelentősen megnövekedett.
Időnként előfordul olyan baleset (mint idén Németországban), amikor csak több ország barlangi mentőinek közreműködésével lehet sikeres mentést véghezvinni.
2015. szeptember 08-án este egy kisebb csoport túrázott a Budapest II. kerületi Törökvész út közelében nyíló Ferenc-hegyi-barlangban (a barlangról bővebb információt ide kattintva talál). A csoport hivatalos engedéllyel szállt le a barlangba, a vezetőjük tapasztalt barlangkutató volt.
A barlang bejáratától mintegy fél óra járásnyira, az ún. "Mixer"-szakasznál, mintegy 30 méteres (tíz emelet) mélységben jártak, amikor a csoport egyik tagja egy hasadékban való lemászás közben - egy rossz mozdulat következtében - vállsérülést szenvedett. Kapaszkodás közben amikor hátranyúlt és közben ereszkedett, kificamodott a jobb válla.
A túravezető a balesetet követően a sérültet biztonságba helyezte, melegen tartó izolációs fóliával takarta be a kihűlés ellen, és rögzítette a végtagot, majd az elsősegélynyújtást követően a felszínre sietett, és riasztotta a barlangi mentőszolgálatot.
2015. július 11-én szombaton délután 2 órakor L. László siklóernyős a Pásztó település mellett lévő Nyikom starthelytől északra sikertelen leszállás során fára szállt le az Ördög-ároknál. László a fennakadt ernyőével kb. 15 méter magasan lógott egy cseresznyefán. Először a barátnőjével beszélt telefonon, aki egy másik, a starthelyen tartózkodó siklóernyőstől (János) kért segítséget.
Mivel a fennakadt ernyősnek nem volt GPS-e, először egy alkalmazást kellett letöltenie, amivel meg tudta adni a pozícióját. János egy helyi quadossal felderítette, hogy hol lógott László. Négy óra előtt 10 perccel kaptam a riasztást telefonon Adamkó Pétertől, majd köteleket, csigát, motorfűrészt és ágvágót raktam össze és felvettem Pataki Dénest.