2022 április 3-án, vasárnap egy fővárosi barlangkutató búvár csoport tagjai kutató merüléseket hajtottak végre a Jósvafő határában nyíló Kossuth-barlangban. A délutáni merülésük során baleset történt: egy barlangi búvár a feltáró merülése után az általa megadott időre nem tért vissza a merülés kezdőpontjához, az ’Apáink-termébe’. Az eltűnt búvárt biztosító merülőtársai azonnal utána indultak, de az ismert járatokban a vezetőkötél nyomvonalán nem találták meg. A barlang víz alatti részein a látótávolság ekkor nulla volt.
A Magyar Barlangi Mentőszolgálat Gömör-Tornai Területi egysége a riasztást követően, még a délután a helyszínre érkezett, ahol a Barlangi Mentők Észak-Magyarországi Egyesületének, a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat és a Speleo Roznava (SK) barlangi mentőinek közreműködésével, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a Katasztrófavédelem BAZ megyei szakemberei, a Neptun Búvár Klub és a barlangot évtizedek óta kutató Amphora Búvár Klub barlangi búváraival együttműködve elkezdték a további, az eltűnt búvár felkutatását célzó merülések tervezését.
A műveletekhez az esti és a délelőtti órákban újabb segítők érkeztek, köztük több olyan mentőbúvár is, akik releváns barlangi merülési tapasztalattal rendelkeznek.
A Nagy-Tohonya-forrás mögött húzódó Kosssuth-barlang létezését már az 1930-as években sejtették, de a bejutás csak az 1950-es években valósult meg. Az 1980-as években a bejárati zóna stabilizálása után a barlang az Aggteleki Nemzeti Park kedvelt túra célpontjává vált. 1995-től a fokozottan védett Kossuth-barlang - az Aggteleki karszt többi barlangjával együtt- a Világörökség része lett.
A barlang végpontját sokáig a Reménytelen-szifon jelentette. E járatot több évtizednyi, emberáldozattal is járó kutatómunka után 2009-ben úszták át az Amphora búvárai. Az mélybe nyúló, szövevényes szifon átúszása után képződményekben gazdag légteres termek és további víz alatti járatok növelték a barlang ismert hosszát, ami ma meghaladja az 1500 métert, míg vertikális kiterjedése a 60 métert.
A vasárnapi feltáró merülések során a jelenlegi végponti zónát, 3. szifon járatait kutatták a feltáró búvárok. A barlang ezen régiójában 40 méter vízmélységben vizsgálták át a járatokat, hasadékokat továbbjutás után kutatva. A nagy mélység miatt itt a búvárok speciális gázkeveréket, ún. Nitroxot használnak. A Nitrox használata segíti az emberi szervezetet abban, hogy több időt tudjon ilyen mélységben tölteni, illetve a felszínre emelkedés során a dekompressziós szünetek ideje is csökkenthető.
Az eltűnt búvár keresése jelenleg is folyamatban van. A mentést nehezíti az, hogy a barlang ezen része nagyon szűk, nagy termetű búvárok fizikai nehézségekkel küzdenek, és jelenleg a járatokat kitöltő vízben a felkeveredett agyag miatt minimális a látótávolság. A legutóbbi, hajnalban véget ért másfél órás merülés résztvevői a barlang jelenleg ismert végpontja környékén, nagyjából -40 méternél azt tapasztalták, hogy a járat korábbi átjárhatósága megszűnt. Megfigyelték, hogy a rossz látási viszonyok közti tájékozódást segítő, a barlangba fixen beépített vezetőkötél nem fut szabadon, az teljesen beágyazódott az agyagba, mozdítani nem lehet. A minimális látótávolság miatt csak következtetni tudtak arra, hogy az adott szakaszon omlás, vagy valamilyen anyag besúvadása zárta el a járatot.
A mentőakció jelenlegi állása szerint az eltűnt búvár keresése, a hozzá potenciálisan vezető út keresése zajlik. Hétfő délelőtt következő merülések előkészületi zajlanak: a barlangi mentők szállítják a merüléshez szükséges felszereléseket a Reménytelen-szifonon található merülőbázishoz, a kutató búvárok pedig tervezik a következő merüléseket.
A Kossuth-barlangban mentést végző barlangi mentők és mentő búvárok mind önkéntesek, embert próbáló munkájukat szabadidejükben és saját költségükön végzik. A mentőakció további alakulásáról újabb információk bekövetkezése után weboldalunkon be fogunk számolni.
További merülések jelenleg is folyamatban vannak.
Fotók: Rózsa Sándor ANPI
Térkép: Balázs Gergely, Amphora Búvárklub