Siklóernyős mentés Tardoson

Írta: Kovács Márton.

A fán rekedt ernyős mentéseA tavasz visszavonhatatlan kezdetét nem csak a hóvirágok virágzása jelzi számunkra, hanem az is, hogy az eget ismét birtokba veszik a siklóernyősök. Idei első siklóernyős mentésünkre április 24.-én került sor. 

A Barlangi Mentőszolgálathoz csütörtökön a déli órákban érkezett a megkeresés, melyben egy szerencsétlenül járt siklóernyős kért sürgős segítséget. A pilóta Tardosbánya Gorbatető starthelyről hajtott végre gyakorló repülést. A rövid repülést követően a pilóta a leszállóhely megközelítése folyamán végrehajtott manővere rövidre sikerült, és pár tíz méter híján nem érte el a biztonságos leszálló területet. A fára szállást sérülések nélkül úszta meg, azonban a kupola felakadt a lombkoronára, és a pilóta a földtől 8-10 méter magasan rekedt.
 
A Barlangi Mentőszolgálat 5 fővel érkezett a helyszínre. Helyszínre érkezésünk után 15 perccel a bajba jutott pilóta már biztonságban, a földön volt, ernyőjének kiszabadítása azonban továbbil egy órát vett igénybe. A pilóta szerencsére semmilyen sérülést nem szenvedett el, csak a több óra várakozás jelentett problémát.
 
A hazaúton meglátogattunk a Tardos Malomvölgyi hekk sütőt is, ahol 2002-ben Hegedűs András tagtársunk egy barlangnapi rendezvény különszámaként egy vendég torkában megakadt szálkát távolított el a hekksütő és természetesen a sérült legnagyobb megelégedésére.
 
Fotó: Adamkó Péter
 
 
 

Tragédia a Rám-szakadékban

Írta: Hegedűs András.

Csörög a telefon, riasztás! Valaki segítségre szorul. Nehéz terepen, barlangban, sziklán, szurdokban, valahol a világ végén. Öv csattan, összehúzódnak a bakancson a szemek, vinnyogva szalad a zippzár a kabáton. Sisak, lámpa, felszerelés csörren. Más minden csendes, nincsenek szavak, mindenki tudja a dolgát, nincs kérdés. Valaki bajban van, megyünk SEGÍTENI. Segíteni egy embertársunkon, aki bajban van... A legszebb dolgok egyike a világon... Vannak, vagyunk, akik életünket erre tettük fel, hogy segítsünk másokon. Télen a fagyban, szép tavaszban, napsütésben, múló őszben...

Ma egy társunkat veszítettük el, aki velünk indult el segíteni, oda, ahol valaki bajba került. Egy társunkat, aki segíteni indult bajbajutott embertársán.

Este hét óra körül kaptuk a riasztást, hogy a Dömös közelében húzódó Rám-szakadékban baleset történt egy túrázóval, a tűzoltók megkezdték a mentést, miközben az egyikük megsérült. Többször vonultunk erre a helyszínre már korábban is. Most 21 fővel indulunk a helyszínre: barlangi mentők, kiegészülve a Gerecse Barlangkutató Csoport néhány tagjával. Az Országos Mentőszolgálat csillaghegyi mentőállomásának autója segít minket és a felszerelést megkülönböztetett jelzéssel száguldani a Dunakanyarba. Szentendre után kapjuk a lesújtó hírt a helyszínről: a balesetet szenvedett tűzoltó lezuhant, és életét vesztette. A helyszínen lévő mentők próbálták újraéleszteni, sikertelenül...

Egy társunk, aki segíteni indult el...

Indul a sérült szállítása

Patak felett a szurdokban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sérült turistát a mentők ellátták, rögzítették vákummatracban. Gerincágyon elkezdték szállítani lefelé. Megérkezéskor a gerincágyból átfektettük a speciális hordágyunkba, és a tűzoltókkal közösen szállítjuk lefelé. Valahogy könnyű ez most... Nem ez a nehéz... Elég rövid idő alatt leérünk a szurdok alsó részéhez, itt már lankásabb a terep. Átfektetjük a mentőbe, leülünk a tűz köré, a neheze most jön...

A mentőcsapatA szurdok alsó kijáratánál

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érkeznek a helyszínelők, fel kell őket kísérni a völgybe. A völgybe, melyet úgy szeretünk, ami a természet egy csodálatos helyszíne szívünkben. Most a völgy sötét és komor. Néha a szél felkavarja a faleveleket, egyébként sötét és csend honol, csak a patak csordogálása jelzi, hogy nem állt meg az idő.

Egy társunk, aki segíteni indult el, már nem jön vissza a völgyben, nekünk kell lehozni. Hajnali kettő óra tájban végeznek a helyszínelők, egy percre elalszanak a lámpák, lekerülnek a fejekről a sisakok és sötétbe borul a Rám-szakadék, egy néma percre... Elindulunk lefelé a társunkkal, a barlangi mentők és a tűzoltók. Visszük - a letöréseknél, patakban néha kézről-kézre adjuk a hordágyat előre. Hosszú ez az út lefelé, magunk mögött hagyjuk a szakadék néma völgyét...

Fél négy körül az éjszaka csendjét sziréna szakítja meg, mely utoljára szól elhunyt társunknak. Aki segíteni indult el...

Az Esztergomi Tűzoltóság előtt ma este gyertyagyújtással emlékezenk kollégái, barátai.  Nyugodjék békében.

Az RTL Klub adása az esetről ide kattintva, illetve ide kattintva érhető el.

(fotók: Kovács Márton)

 

Lábszártörés a Holdvilág-árokban

Írta: Hegedűs András.

2013. október 05-én 9 óra 50 perckor az Országos Mentőszolgálat mentésirányítója telefonon segítséget kért Adamkó Péter BMSZ riasztásvezetőtől, miszerint a Pilis-hegységben, Csobánka település határában a Holdvilág-árok felső részénél egy hölgy lábsérülést szenvedett.

Hordágyban a sérült hölgy

 A Holdvilág-árok a Pilis egyik sziklafalakkal határolt, mély szurdokvölgye. Felső szakaszán a közlekedést egy kb. tíz méter magas, függőleges letörés nehezíti, melyen egy vaslétrán lehet átjutni. A szurdok hossza majdnem két kilométer, a völgytalpon húzódó turistaúton való közlekedést több helyen kidőlt fák, legurult sziklatömbök teszik izgalmasabbá.

Személyautóval a szurdok alját lehet csak megközelíteni, a tetejéhez csak erdei dózerút vezet. A gyönyörű napsütéses őszi időjárás miatt még a szokásosnál is több kiránduló indult ma útnak.


Adamkó Péter azonnal kiadta a riasztást a barlangi mentőszolgálat tagjai felé, negyed órán belül már gyülekezett a kis csapat a bázison. A raktárból hordágyat, készenléti zsákot kötelekkel, csigákkal és szerszámokat vittünk magunkkal, és egy terepjáróval, valamint az OMSZ mentőautójával elindultunk a helyszínre. A közeli Pomázon és Leányfalun lakó barlangi mentők egyenesen a Holdvilág-árokba mentek. Az OMSZ mentésirányítója elmondta, hogy a sérült állítólag a létra felett van, valamint adott egy GPS koordinátát, melyet a helyszínről diktáltak be neki. A koordináta nem a megszokott formátumban volt, ennek ellenére sikerült értelmezni, és a jelzett hely ténylegesen a felső szakaszra, a létrától mintegy kétszáz méterre volt.


Amikor a Pomázról induló barlangi mentők odaértek, elindultak gyalogosan fel a Holdvilág-árokban, és tizenegy óra előtt nem sokkal felértek a helyszínre. A terepjáróval viszont a volt Csikóváraljai-menedékház felől indultunk útnak, ahonnan az említett erdei dózerúton fel lehetett jutni a szurdokvölgy felső végéhez. Itt fent parkoltunk le, innen a többiek mindössze pár száz méterre voltak. Egyértelműen látszott, hogy ide kell szállítanunk a terepjáróhoz a sérültet, lefelé több mint másfél kilométer szállítás lett volna a mentőautóig a völgytalpon. Az időközben alulról felérkező mentők a sérült végtagot rögzítették, majd a speciális barlangi mentő hordágyba fektettük a hölgyet – kiről kiderült, hogy valószínűleg lábszártörést szenvedett a bokája felett.

Indulás a nehéz terepenA szurdok másik oldalán felfelé indulunk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A terep először igen meredek lejtő, majd emelkedő volt, ezeken a részeken kötélbiztosítás mellett szállítottuk a sérültet. Az utolsó kétszáz méter már kényelmesebb turistaúton vezetett. Alig fél óra alatt sikerült a nehéz terepen megoldani a hordágytranszportot, innen már a terepjáróval szállítottuk le a mentőautóhoz a betegünket, majd 13 órakor adtuk át őt az Országos Mentőszolgálatnak.


A mentés a körülményekhez képest gyorsan lezajlott, 13 fő barlangi mentő, valamint az OMSZ négy munkatársa vett részt benne. A mentés során a helyszín meghatározásához, megközelítéséhez a www.turistautak.hu és a www.openmaps.eu térképeit használtuk a GPS készülékeinken. A helyszín IDE illetve IDE kattintva látható.

A mentőcsapat

A fotókat Adamkó Péter készítette.

 

Bokatörés a Thirring-szikláknál

Írta: Kovács Márton.

2013. július 18-án délelőtt nagyon szép kiránduló idő volt a Pilisben Dobogókő környékén. Egy hódmezővásárhelyi természetjáró csoport e napra szervezte a környékre több napos kirándulásának búcsú túráját. Szállásuk az Eötvös turistaházban volt, ahonnan a bőséges reggelit ledolgozandó a környék turista útjain széledtek szét.

Egy kisebb csoport a könnyűnek ígérkező sárga jelzést követve, a Thirring-sziklák látogatását tűzte ki célul. A lépcsők elhagyása után, az utolsó sziklát kerülő utolsó métereken, az utolsó fa gyökéren megbotlott egyikük, és bokasérülést szenvedett. Elmondása szerint nem esett kétségbe, tisztában volt a történtekkel, tisztán hallotta saját bokájának reccsenését.

Sérültszállítás a meredek hegyoldalon

Délelőtt 10 óra körül kértek segítséget az Országos Mentőszolgálattól. A helyszínre érkező pilisvörösvári esetkocsi - két barlangi mentővel, és egy fiatal doktornővel a fedélzetén - a sérült első ellátását elvégezték,   de meg kellett állapítsák, hogy mobilizálását hárman nem tudják biztonságosan megoldani a kitett, meredek terepen. Ekkor kérték a Barlangi Mentőszolgálat segítségét.

A Barlangi Mentőszolgálat az Országos Mentőszolgálat segítségével rövid idő alatt kiérkezett a helyszínre 12 fővel. A helyszínen ellátott sérültet a nehéz terepen speciális hordágyukba tették, és megkezdték a sérült transzportját a turistaház parkolójánál álló mentőautóhoz. 

A nehéz terepen hat fő viszi a hordágyat

A transzport alatt a több esetben is szükség volt a hordágyat szállító barlangi mentők biztosítására. A sérült nagyjából fél óra alatt jutott el a menedékházhoz. A mentők a sérültet további vizsgálatokra és ellátás céljára az esztergomi Vaszary Kolos Kórházba szállították.

 

 

Akcióban a BMSZ Erdélyben a Salvamont mentőszolgálattal

Írta: Izápy Viktor.

2013.07.10.-én szerdán a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport - köztük három barlangi mentő -  a bihari Csodavár (Cetatile Ponorului) felett található Porcika-zsombolyt (Avenul Bortig) látogatta meg. Két csapatban mentünk le a barlangba, mikor az első csoport tagjai már kint voltak egy lengyel turista házaspár és néhány kísérőjük érkezett a zsombolynál levő hágóhoz, ahol leültek egy kidőlt fatörzsre. Egyszer az egyik kísérő jött oda hozzánk, és fájdalomcsillapítót kért. Ő említette, hogy a házaspárból a feleség elesett és beütötte a könyökét egy kőbe.


Odamentünk az asszonyhoz, kérdeztük mi történt, hogy történt, stb. Eléggé elszomorító állapotban volt, láthatóan nagyon fájt neki a dolog, ő úgy gondolta eltört a keze. Leültettük egy polifoamra és betakartuk izolációs takarófóliával, a kihűlés elkerülésére (a felszínen hideg volt!). Ekkor már riasztották a helyiek a Salvamont Hegyi és Barlangi Mentőszolgálatot. A barlangból kiérkező orvosunk a sérültet megvizsgálta, és fájdalmat csillapított. Eközben megérkezett a Salvamont paramedic tagja, rögzítette a sérült végagot, felkötötte, tovább vizsgálta és ellátta a beteget. A sérült szállításához érkezett egy egyetemista csapat segíteni, akiket a Salvamont tagjai kértek fel. Mivel hordágyat nem hoztak, egyik túratársunk beülőjét ráadtuk a hölgyre, és kötélbiztosítással elindultunk vele le a hegyről. Az útvonalon két meredek szakasz van, ezeken biztosítottuk kötéllel az útját, miközben a doktorok és a fiatalok segítették lefelé, elpakoltuk az útjából a gallyakat, illetve a lépcsőkön lesegítgettük a Csodavárnál levő elágazásig. Innen már könnyen járható turistaút vezetett a dózerúton várakozó mentőautóig.


Az eset ismét jól példázta a BMSZ és a Salvamont közös együttműködését, melynek további megpecsételésére az eset után egy koccintással járultak hozzá a mentésben résztvevők...

 

 

Vizsgáztatás közben riasztották a BMSZ-t a közeli Hármashatár-hegyre

Írta: Szabó Lénárd.

Jobboldalon a fennakadt siklóernyősA Magyar Barlang Mentőszolgálat kiemelt feladatai között kezel a hazai barlangászok oktatását, képzését, ezért az Oktatási Szakosztállyal együttműködve részt vesz különböző tanfolyamok üzemeltetésében. A hétvégén tagjaink nagy létszámmal segédkeztek egy 100 fős, a Budai-hegység kőfejtőiben és barlangjaiban rendezett vizsgáztatási program lebonyolításában. Ilyen értelemben „pont jókor” érkezett egy riasztás egy siklóernyős iskola vezetőjétől: az egyik tanítványuk egy félreskerült landolás közben fennakadt egy fán a hármashatár-hegyi repülőtér közelében.
 
Mivel egyben volt a mentőcsapat és a felszerelés (a Kecske-hegyi-kőfejtőben), és a baleset  helyszíne a közelben volt, a riasztás után tíz perccel már megkezdhettük a mentési műveletet, így a pilóta és az ernyője alig egy óra leforgása alatt sérülésmentesen biztonságba került. A mentésen a BMSz mentőegységének helyszínre juttatásában Filei Károly segédkezett terepjáróval.
 
Ismét megerősítésre került, hogy a Magyar Szabadrepülők Szövetségével kötött, hasonló balesetek mentési hátterét megteremtő együttműködés szükséges és olajozottan működik.
 
Fotó: Filei Károly
 
 

A rendkívüli hóhelyzetben is segít a BMSZ

Írta: Zentay Péter dr..

Az országban a szélsőséges időjárási helyzet miatt óriási hófúvások alakultak ki számos közútszakaszon, köztük az autópályák és felsőbbrendű utak több szelvényében. A helyzetet nehezítette, hogy számos helyen több kilométeres kocsisor alakult ki, melynek elejét és végét keresztbefordult kamionok és hófúvások zárták le. Az éjszaka az országban több ezer gépjármű vált továbbhaladásra képtelenné, valamint több, mint tízezer ember rekedt a hó fogságában (forrás: katasztrófavédelem).

Dr. Tóth Ferenc dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő elrendelte az FKRMSZ (Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet) mozgósítását és ők kérték fel 2013. március 15-én reggel a Magyar Barlangi Mentőszolgálatot, hogy 3 terepjáróval és 6 fővel jelenjen meg a Polgári Védelem (PV) bázisán. A felkérés célja az M1-es autópályán kialakult helyzet megoldásában való részvétel volt. Az eligazítás szerint az autópálya 65-99 km-es szakaszán kell dolgoznunk, ahol a hó miatt elzárt és az autóikban rekedt embereken kelllet segítenünk, illetve a kialakult helyzet megoldásában, irányításában részt vennünk.

Hófúvással betemetett személyautó Az időjárás a kamionokat sem kímélte

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Konvojban haladva Tatabányáig az autópálya menetirány szerinti oldalán közlekedtünk, majd a pálya szembejövő oldalán haladtunk tovább, mivel a feltorlódott gépjárművek lehetetlenné tették az északi oldalon a mozgást. A 62-ik kilométertől az Ausztriába vezető oldalon az összes sávban szinte egymás hátában álltak a kamionok. A kezdeti részeken a katasztrófavédelem már elkezdte az utasok elszállítását melegedő helyekre, itt már nem volt sok dolgunk, ezért a legsúlyosabb, a 90. km utáni szakaszra vonultunk fel. Itt a helyzet nagyon súlyos volt, mert az autóban rekedt emberek nagy része már közel egy napja a gépjárművük rabja volt.

Az autópályának csak a bal oldala járható - még...Helyenként a hófúvás a kiásott gépkocsikat is visszatemeti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Erre a részre még semmilyen szervezet nem jutott el. A TEK-el (Terror Elhárítási Központ) és a PV-vel együttműködve kezdtük meg a bajbajutottak segítését. Ennivalót osztottunk az éhező embereknek, majd később üzemanyagot töltöttünk az üres tankkal rendelkező gépjárművekbe, hogy fűteni tudjanak az akadályelhárítás végéig. Minden egyes gépjárműnél érdeklődtünk, hogy nincs-e szükségük orvosi segítségre. Munkánkat különösen megnehezítette a nagy hideg és a viharos erősségű szél, valamint a nagy hóakadályok, melyeken átmászva jutottunk csak el az elzárt járművekhez. Este fél nyolc körül sikerült a pálya déli oldalán, pont azon a helyen, ahol mi is tevékenykedtünk, a hómaróknak felszabadítani az autópálya legnagyobb hóakadályát. Innentől kezdve elindulhatott - igaz, hogy csak lépésben - a forgalom a Budapest felé vezető oldalon. A másik oldalon még teljes volt a dugó. Ekkor terepjáróinkkal autókat vontattunk ki a pálya északi oldaláról az áttört korlátok mentén, a szabad útra, közben lapáttal szabadítottuk ki felakadt és lefagyott autókat. Jóval este nyolc óra után a csapatunkat levezényelték a helyszínről, megérkezett a váltásunk. Elköszöntünk kollégáinktól és viszontagságos úton elindultunk haza.

A munka sötétedés után is folytatódikBarlangi mentőink a megtisztított útpályán

 

 

 

 

 

 

 

A pályán egész nap nagy erőkkel dolgozott mindenki, a rendőrség és a TEK páncélozott szállító harcjárművekkel és nehéz terepjáró tehergépjárművekkel, a magyar honvédség tatai harckocsi zászlóalj harckocsikkal és harckocsimentőkkel, a Katasztrófavédelem melegedőbuszokkal, hókotrókkal és hómarókkal, a többi szervezet terepjárókkal és főként kézi munkával dolgozott.


Fényképeket Kovács Márton és  Zentay Péter készítette.

 

 

Támogatóink