A Magyar Barlangi Mentőszolgálat

 

A BMSZ elsődleges feladata: barlangokban vagy egyéb nehezen megközelíthető helyen bajba jutott, megsérült személyek számára segítség nyújtása, és biztonságos helyre szállításuk. Az egyesület a barlangi mentésen kívül azonban számos más esetben is kész és képes segítséget nyújtani a rászorultaknak.  A speciális képzettségből eredően a Magyarországon előforduló extrém baleseti helyek megközelítésére, vagy a szélsőséges időjárási viszonyok  leküzdésére is képesek a  szolgálat tagjai.

Feladatából eredően a tagság barlangászokból áll, akik különböző barlangász egyesületek tagjai. Ezen egyesületek keretében folytatják barlangász tevékenységüket, és ezen felül tagjai a BMSZ-nek. A tagok felvételük előtt expedíciókon, barlangász ügyességi versenyeken bizonyították képességeiket, és barlangász tan-folyamokon minimum technikai vizsgát tettek, valamint legalább egy éves próba idő alatt egyéb képességeiket is megmutatták. Őket egészítik ki azok az orvosok, akik barlangász gyakorlatuk révén képesek a bajba jutott személyekhez eljutni.

Iskolai végzettségük alapján a szervezet teljesen heterogén, a szakmunkástól az egyetemi tanárig, munkájuk szerint a közalkalmazottól a vállalkozóig mindenféle ember megtalálható.Az, ami összetartja ezt a társaságot, az a közös cél: segítséget nyújtani a bajba jutottaknak ott, ahol más nem képes erre.

A BMSZ kiemelten közhasznú, közfeladatot ellátó társadalmi szervezet. Tagjai térítésmentesen végzik munkájukat.

A BMSZ egyesületként működik, vezetőségét, elnökét a tagság demokratikusan választja.

 

Szervezeti szempontból a tagság négy fő csoportra oszlik:

A BMSZ rendes tagjai:

barlangászok: feladatuk a sérült szállítása, illetve felkutatása;

- mentőszolgálat orvosai: feladatuk a sérült ellátása a sérülés helyén, illetve a szállítás alatti orvosi felügyelet.

A BMSZ tartalékos tagjai:

azok a barlangi mentők, akik valamilyen oknál fogva a rendes tagság követelményeit (gyakorlatok, megbeszélések látogatása) nem tudják ellátni, de egy esetleges mentés alkalmával szükség esetén a mentésbe bevonhatók.

A BMSZ próbaidős tagjai:

akik jelentkeztek a mentőszolgálatba, eddigi barlangász eredményeikkel bizonyították a rátermettségüket, és tanulják a mentési módszereket.

A BMSZ pártoló tagjai:

akik a BMSZ munkájában közvetlenül nem vesznek részt, de céljaival egyetértenek, és támogatják azokat erkölcsi, és anyagi értelemben egyaránt.

 

Miután a barlangi mentés rendkívül felelősség teljes, nagyon nehéz, és veszélyes fizikai munka, a mentések alkalmával a demokrácia helyére egyfajta rangsor lép, amelynek élén a mentésvezető áll.

A mentés ideje alatt a mentésvezető fogja össze az akció csoportokat, akiket az akció csoportvezetők irányítanak. Attól a pillanattól kezdve, hogy a riasztás eléri a mentőszolgálatot, a saját munkahelyi, vagy magánéleti tevékenység a tagok számára megszűnik. Az a vezető, aki a riasztást megkapta személyhívón, riasztja a szolgálat tagjait. Meghatározza a riasztás mértékét (azonnali sürgős, készenlét, stb.), a szükséges létszámot, és felszerelést. A személyi hívóval nem rendelkező tagokat telefonon értesíti.

Miután a szolgálat tagjai a bázison összegyűltek, a mentésvezető elindítja őket a mentés színhelyére. Ez többnyire a rendőrség segítségével, megkülönböztetett jelzésű járművein, illetve a tagság saját gépjárművein történik. A helyszínen a mentésvezető meghatározza az akció csoportokat, feladatukat, és útnak indítja őket. A mentés ideje alatt a mentésvezető koordinálja az egyéb szervezetek és BMSZ munkáját, az akció csoportokat, és a mentést felügyeli.

Az akció csoportvezető az akció csoport tagjait irányítja, és tevékenyen részt vállal a mentési munkából.

Az egyesület legfontosabb tevékenysége a barlangi mentés, de ugyan ilyen fontosságú a megelőzés. Ezért a BMSZ tevékenyen részt vállal az oktatásban, a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ), illetve a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat (MKBT) keretein belül működő barlangi túravezető, kutatásvezető képzésben, és a technikai tanfolyamok lebonyolításában egyaránt.

Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb a tagok továbbképzése, tanulása is.

Amikor pénzügyi lehetőségeink megengedik, néhány tagunk részt vesz a francia-országi tanfolyamokon, ahol a világon egyedül nemzetközi barlangi mentő képzés folyik. A kiképzésben részt vett tagok az ott tanultakat tovább adják barlangi mentő gyakorlatokon a többi tagnak, így biztosítva a folyamatos továbbképzést.


A mentési eseményekre különböző helyszíneken rendezett gyakorlatokon készül a szolgálat. Ez azt a célt is szolgálja, hogy egyre több barlangot ismerjünk meg mentési szempontból, és azt is, hogy ezek a barlangok elő legyenek készítve egy esetleges balesetnél a mentésre.(Ezt példázza a balatonedericsi Csodabogyós- barlangban végrehajtott mentés, ahol a mentési útvonal egy jelentős része már kiépítésre került egy korábbi gyakorlat alkalmával.)

Magyarország mindig is élen járt a szervezett barlangi mentésekben. Már 1935-ből írásos dokumentumok vannak barlangi mentő gyakorlatokról. 1961-ben pedig megtörtént a BMSZ igazi szervezetszerű megalakulása.  Az eltelt évek alatt a BMSZ-t mindig más szervezetekhez csatolták. Tartozott a Vöröskereszthez, az MTSZ-hez, a Magyar Karszt-és Barlangkutató Társulathoz (MKBT), még a Rendőrséghez is. A valóságos, a fent leírt szervezet azonban változatlanul, és működő képesen megmaradt mind a mai napig, 1991-óta önálló egyesületi formában.

kikvagyunk03

 A BMSZ megalakulása óta tart fenn nemzetközi kapcsolatokat. Részt vesz a Barlangi Mentők Nemzetközi Szervezete munkájában, és rendezvényein. A BMSZ elnöke, Dr. Dénes György, aki korábban hosszú ideig funkciót viselő vezetőségi tagja volt a nemzetközi szervezetnek, ma annak Tiszteletbeli Elnöke.

A BMSZ legjelentősebb nemzetközi rendezvényei itthon az 1983-ban Aggteleken rendezett Barlangi Mentők Nemzetközi Kongresszusa, és az 1989-ben rendezett Nemzetközi Barlangi Mentő Szimpózium voltak. Mind két rendezvény után komoly elismeréseket kaptunk a külföldi résztvevőktől, és a nemzetközi szervezet tisztség viselőitől egyaránt.
A barlangi mentéseken kívül még számos esetben kérték a BMSZ segítségét kül- és belföldön egyaránt. Így kerestünk nehéz, veszélyes terepen eltűnt embert. A rendőrség kérésére holttestek felkutatásában, felszínre emelésében vettünk részt. A Jós utcai robbanásnál holttesteket emeltünk ki a romok alól. A törökországi földrengésnél önkénteseink részt vettek a mentőcsapat munkájában (dr.Temesvári Péter orvos tagunk emelte ki a kislányt a romok alól). Zárt térben, barlangban történt búvár baleseteknél közreműködtünk mentés irányítással, logisztikai segítséggel. Az utóbbi idők árvizeinél küldtünk önkéntes csapatokat a védekezéshez.
A magas színvonalú szakmai felkészültség és a sok áldozatvállalás ellenére a BMSZ működéséhez az anyagi fedezetet nem tudjuk a megfelelő szinten önerőből biztosítani. A bevételek az egyesületi tagdíjra, a pályázatokra és a támogatásokra épülnek. Az egyesületi tagdíj szinte jelképes, évi fejenkénti 3000 Ft.-, de a tagságtól ennél többet elvárni a többi áldozat mellett azt hiszem nem tisztességes. A pályázatok egyre szűkebbre szabottak, a tevékenységünk egyre nehezebben szorítható bele a tematikájukba, és az elnyerhető összegek sem túl magasak. A központi, vagy állami támogatások szinte teljesen megszűntek, a magán támogatok pedig nem találtak még ránk.  Túl sokat az egy százalékos törvénytől sem várhatunk, hiszen az az ismert szervezeteknek kedvez, mi pedig nem vagyunk képesek komolyabban hirdetni magunkat.

Az, hogy a  Magyar Bíróság az egyesületet a kiemelten közhasznú társaságok nyilvántartásába vette, elismeri, hogy a szervezet állami feladatot vállal át. Ezt megerősíti az is, hogy a szolgálat több együttműködési szerződést is kötött, többek között az ORFK ügyeleti osztályával, a Környezetvédelmi minisztériummal, a Polgári Védelem Budapesti Parancsnokságával is. A problémát ebben az jelenti, hogy a megkötött szerződések nem elég magas szinten köttettek, és nem szabályozzák a BMSZ állandó anyagi támogatását, finanszírozását.

A BMSZ a fennállása óta több mint 300 akciót hajtott végre, minden akciója eredményes volt, szükségességét nem kell külön bizonyítani. A mai gazdasági helyzetben a jelenlegi finanszírozási szisztéma mellett azonban a további működés veszélybe kerül. Nem halasztható tovább megfelelően magas állami intézménnyel megkötött együttműködési szerződés keretein belül a finanszírozás és működés anomáliáinak rendezése.

A nemzetközi, Európai szisztémák elgondolásunk helyességét megerősítik és bizonyítják, hogy az állam ennél olcsóbban és hatékonyabban ilyen típusú, felkészültségű szervezetet nem tud fenntartani. A nálunk gazdagabb nagyobb országok sem tartanak fenn állami szervezeteket, hanem a mienkhez hasonló szervezettségű és felkészültségű civilszervezetekre támaszkodnak. Az alpesi országok professzionális hegyi mentő szervezetin belül is ilyen típusú barlangi mentő egységeket képeznek.

Ellentmondást érzékelünk a társadalmi megítélés, a nemzetközi szakmai elismertség és a támogatás, finanszírozás mértéke között. A 2002 évben bekövetkezett balesetek mentési munkái hosszan elhúzódtak (pl. Esztramos Rákóczi-barlang 5 nap). A tagságunk és egyesületünk erejét meghaladó mértékű áldozatvállalással oldotta meg a feladatot. A hírverésnek és a figyelem központjába kerülésnek köszönhetően jelentős, de egyszeri támogatások adása után a hivatalok megnyugodtak. Úgy érzik a tőlük telhetőt megtették, de balesetek lesznek a továbbiakban is. A BMSZ-nek készen kell állnia akcióra képes eszköz és ember állománnyal az újabb esetekre is.

Támogatóink