Rendszeres kisgyakorlat- sorozatunk részeként, 2017. január 14-én egészségügyi gyakorlatot tartottunk az elsosegely.hu szakembereivel közösen. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium épületében megrendezett gyakorlaton összesen 20 fő barlangi mentő vett részt.
Áttekintettük az OMSZ által leggyakrabban alkalmazott szállító és rögzítő eszközöket, és azok használatát, valamint összevetettük őket a BMSZ által használatosakkal. A nap nagy része, átfogó elméleti oktatást követően szituációs gyakorlatokkal telt, ahol az elméletben megtanult technikákat tudtuk a gyakorlatban is elmélyíteni. A gyakorlat leghangsúlyosabb részeként az egyes tantermekben különböző szimulált baleseti helyszínek kerültek kialakításra, változatos, jól felépített tematikában, ahol különböző sérültek, sérülések szakszerű ellátását gyakoroltuk. A számunkra ismerős helyzeteken kívül (eltévedt turisták, kihűlés, csonttörés, magasból zuhant sérült), több szimulált balesetnél is helyt kellett állnunk.
Ezek barlangi körülmények között sokkal ritkábbak, ámde mégsem zárható ki teljesen az előfordulásuk. Jó példa erre az epilepsziás görcsroham kezelése, amely barlangi körülmények között még ismert epilepsziás esetén is kritikus lehet. A gyakorlatot rendkívül életszerűvé tették a sminkelt sérülések, és a sokszor nyomasztóan élethű alakítást nyújtó oktatóink.
Hangsúlyos része volt a napnak a megfelelő kommunikáció gyakorlása is, hiszen a barlangi mentők feladata nem ér véget a sérült hordágyba csomagolásával és a kötélpálya kiépítésével. A mi feladatunk az esetleges további balesetveszély elhárítása, szükség esetén a túra többi résztvevőjének ellátása, tájékoztatása, megnyugtatása, egyszóval a baleset helyszínén talált „helyzet” megfelelő kezelése is. Nagy hangsúlyt kapott a sérülttel történő folyamatos kommunikáció gyakorlása: a bizalom kiépítése, sérültünk folyamatos tájékoztatása, illetve a legfontosabb: rendszeres tájékozódás az ő állapotáról.
A baleseti sérülések ellátásán túl kitértünk az újraélesztés technikájának ismétlésére is. Megdöbbentő volt hallani a statisztikai adatokat arról, hogy Magyarországon évente 25 ezer! ember hal meg hirtelen szívhalál következtében annak ellenére, hogy megfelelő segítségnyújtás esetén (amit egyébként egy laikus is el tud végezni) nagy részük megmenthető lenne. Állítólag nekünk, magyaroknak ez az elsősegélynyújtás nem annyira kenyerünk. Még szerencse, hogy barlangász- túrázó körökben ez azért másként működik. Kicsit mintha lenne ebben egy érdekes törvényszerűség is. Egy túrán, ahogy egyre jobban eltávolodunk a civilizált világtól, úgy vagyunk egyre inkább egymásra utalva, és úgy kezdünk egyre jobban odafigyelni a körülöttünk levőkre – akár ismeretlenül is. Érdekes, hogy a civilizációtól távolodva viselkedünk egyre civilizáltabban egymással. Na de ez a gondolat messzire vezet…
A lényeg inkább, amit elsősegély téren nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy tapasztalt túrázóként tisztában kell lennünk a ténnyel, hogy ha a túránk során velünk, vagy társunkkal baleset történik, azzal bizony akár kínosan hosszú ideig, a mentőcsapat helyszínre érkezéséig magunkra vagyunk utalva. Magunkra, vagyis a csapatban fellelhető tudásra, hajlandóságra és elsősegély felszerelésre. És baleset a legideálisabb körülmények között, a legjobban szervezett, vagy legegyszerűbbnek gondolt túrán is előfordulhat. Bármilyen túrára induljunk is, erre a körülményre mindig megfelelően fel kell készülnünk: az esetleges mentési és elsősegély nyújtási lehetőségek feltérképezése egy túra tervezésének alapvető, és szerves részét kell, hogy képezzék. A megfelelő felkészülés nagyban elősegíti a mentőcsapat hatékonyságát és a mentőakció sikerét is.
A mostani gyakorlat arra is rávilágított, hogy amennyiben nem nap-mint nap az egészségügyben dolgozunk, úgy elméleti elsősegély tudásunk könnyen megkophat. Arról nem is beszélve, hogy elsősegély nyújtás terén az elméleti tudás mit sem ér, hiszen mindannyian tudjuk, stresszhelyzetben sokszor nem vagyunk a saját gondolataink urai. Az elsősegély tudás tehát rendszeresen felfrissítendő, mélyítendő, a gyakorlatban kipróbálandó, minél életszerűbb körülmények között! Mi ezt most megtettük, mindenki másnak is csak ajánlani tudjuk!
További képek ide kattintva (fotók: Hegedűs András, Szittner Zsuzsa)