Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a civil szerveződésű barlangi mentők együttműködésében sikerült megmenteni egy 40 év körüli férfi életét, aki hegymászás közben lett rosszul - mondta az MTI-nek Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője szerdán. 2004. december 1. (MTI)

Elmondta: a bajba jutott férfi fél három körül telefonált a mentőszolgálathoz, hogy Pilisszentkereszt mellett egy sziklás barlang közelében rosszul lett, és infarktusra gyanakodott állapotának megítélése közben. A szóvivő közölte: a mentőszolgálat egy rohamkocsival azonnal kivonult a helyszínre. Felmásztak a beteghez és elkezdték az életmentést, de nem tudták lehozni az infarktus-veszélyben lévő férfit a sziklás terepről, ezért értesítették a barlangi mentőszolgálatot.

A barlangi mentők hamarosan a helyszínre érkeztek, speciális eszközökkel fél óra alatt "valóságos kötélpályát" alakítottak ki, végül lehozták a súlyos állapotban lévő férfit. A beteg állapota jelenleg stabil, az Irgalmas-rendi Kórház kardiológiai osztályán kezelik. Győrfi Pál kiemelte: "ez az eset is szép példája az állami és a civil mentők lelkiismeretes együttműködésének".

 

Mátyás-hegyi-barlang 4.Szombat délután riasztották a Magyar Barlangi Mentőszolgálatot a Mátyás-hegyi barlangban (Budapest III. ker.) bekövetkezett barlangi baleset következményeinek felszámolásához.

A barlangban magyar túravezetők kíséretében brit fiatalok ismerkedtek a Mátyás-hegyi barlanggal. Az egyikük válla a Szinház-teremben egy hirtelen mozdulatot követően kifordult. A túravezető - igen helyesen - a Barlangi Mentőszolgálat értesítését választotta.

A BMSZ 14 tagja érkezett első hullámban a riasztást követően a helyszínre köztük három orvos.

Május 30.-án, pénteken 3 holland állampolgárságú fiatalember gyalogtúrázott a Naszályon melynek csúcsára felkapaszkodva a kilátó tetejéről a kilátásban gyönyörködtek. Az egyikük (Erwin, M.; Harleem, Hollandia) figyelmetlenül nézelődött és a kilátó tetejéről annak belsejébe zuhant és a lábát törte.

Szerencsére volt náluk mobiltelefon és egyikük tudott is magyarúl így azonnal értesítették a Mentőket  (OMSZ) akik a lehetőségekhez képest egy rendőrségi terepjáró segítségével hamar a helyszínre értek és a sérültet ellátták. Azonban a rendelkezésükre álló hordágyak egyike sem volt alkalmas arra hogy abban a sérültet több mint húsz méter magasságból létrákon keresztül lefelé leszállítsák.

Ezért délután négy óra után nem sokkal értesítették a Magyar Barlangi Mentőszolgálatot akik a riasztást követő háromnegyed órán belül úton voltak Vác felé.

A mentőcsapatA Magyar Barlangi mentőszolgálat is aktív részt vállalt a március 8.-án Dobogókőnél szerencsétlenül járt fiatalember megmentésében. Az áldozat madarász volt aki éppen hollófészkek megfigyelésével foglalatoskodott amikor a Rezső-kilátónál megcsúszott és a mélybe zuhant.

A vele túrázó felesége (és három kutyájuk) riasztotta a mentőket akik rohamkocsival és helikopterrel érkeztek a helyszínre. Közismert kerülőúton a riasztás eljutott a pomázi tűzoltókhoz is akik szintén útnak indultak.

A Taródi Péter a BMSZ vezetője épp azon a környéken kerékpározott és egy a magasban köröző, leszállóhelyet kereső helikopterre lett figyelmes.

118 óra a barlang fogságában2002. január 26-án késő délután érkezett a riasztás a BMSZ-hez, hogy a bódvarákói Rákóczi-barlangban egy búvár társával nem tért vissza a felszínre, és a biztosítóbúvár sem tudta megtalálni. Ezzel kezdődött az eddigi leghosszabb, legtöbb erőforrást igénylő magyarországi barlangi mentés...

A bajbajutottat 118 órával eltűnése után sikerült a barlangi menőknek, nemzetközi összefogással, barlangkutatók segítségével, és több száz fő részvételével felszínre hozniuk. Az eset részletes ismertetését - több szemszögből - az alábbi sajtóösszeállításokból ismerhetjük meg:

Adamkó Péter-Hegedűs Gyula: 118 óra a barlang fogságában
(A mentésről íródott könyv)

 valamint az alábbi sajtótermékekből: 

Page 13 of 13