Komplex mentési gyakorlat az FKI-val

Írta: Császár Csaba.

FKI mentési gyakorlatA Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) 2014. november 08-án szombaton gyakorlatot tartott a IX kerület Csont utca 1 alatt található vásárcsarnokban. A bemutatóval egybekötött gyakorlat célja, hogy a hivatásos és önkéntes állomány bemutassa, miként tud együtt végrehajtani egy komplex, több helyszínen zajló veszélyhelyzet-kezelési, mentési műveletet. A gyakorlaton a BMSz a magasból alpintechnikával való mentésben vett részt. A gyülekező reggel 6 órakor volt a IX kerület Vágóhíd utca 11-13. előtt (tűzoltó laktanya). A felszerelés nagy részét már előző nap összekészítettük. Az időjárás előrejelzés szerint esőre kellett számítani, ezért kivittük a vezetési pont sátrat is, de szerencsére nem volt rá szükség. A gyakorlat fentiek mellett részletezett fő célja mellett fókuszba helyezte a mentőcsapatok téli felkészülését, valamint a jövő évben, a megyei mentő szervezetek mintájára megalakítandó budapesti mentő szervezet kialakításának előkészítését.

Feladatunk az alábbi volt: Egy épület tetőterébe vezető lépcsőháza a tűz során súlyosan megrongálódott, az emeleti részek nem megközelíthetőek, így a mentést alpintechnikai komponensek bevetésével, a személyek keresését kutyás mentőkkel kell végrehajtani. Ezt követően a kimentettek melegedő és elsősegélysátorban történő elhelyezését, a sérült személyek EÜ. pontra szállítását kollégáink végezték. Az eredeti tervek szerint 11 órakor kezdődött volna a kötéltechnikai mentési rész, de a feladatot előbb el kellett kezdeni. Sajnos  a kiépítés az idő rövidsége miatt nem lett olyan, amit szerettünk volna, ezért-számunkra- nem volt annyira gördülékeny a feladat végrehajtása.

A magasból mentés során az épület 3. emeletéről kellett lehozni a sérülteket. Ezt a feladatot a KECS-el együtt/mellett végeztük. Ők a függőleges leeresztést, mi a ferde kötélpályát építettük ki. A kiépítés első lépése a veszélyzónában tartózkodók biztosítókötelének kiépítése volt. A helyszínen 6 könnyű, járóképes sérült, valamint két súlyos sérült mentését kellett megoldani.

A ferde kötélpályán juttattuk fel a kutyás keresőt és a váltását is. A ferde kötélhíd két kötelét egymás mellé helyeztük, a kötélhíd behúzását és kiengedését a hordággyal ellentétes oldalon végeztük így biztosítva a sérült megfelelő mozgatását.

A kötélpálya lebontása után ellenőriztük a felszerelést, majd a raktárba beszállítottuk. A gyakorlaton a BMSz részéről kilenc fő vett részt. További információk a gyakorlatról ide kattintva érhetőek el.

Fotó: ifj. Adamkó Péter

 

 

Eltűnt turista keresése - szomorú baleset a Kis-Kevély oldalában

Írta: Taródi Péter.

Kis-Kevély2014. október 20-án 21 óra után nem sokkal a barlangi mentőszolgálat értesítést kapott arról, hogy előző nap Pilisborosjenő település környékén eltűnt egy túrázó, akit azóta sem találtak meg. Rövid konzultáció eredményeként megállapítottuk, hogy a rendelkezésre álló hiányos információk alapján egy éjszakai kivonulástól és kutatástól gyakorlatilag semmilyen eredmény nem remélhető. Abban maradtunk, hogy másnap reggelig megpróbálunk kellő adatokat szerezni, és ha még van realitása, bekapcsolódunk a mentésbe.

Még az esti órákban kiadásra került a BMSz tagjai felé egy korlátozott riasztási értesítés a másnapi lehetséges mentőakcióra, reggel 9 órai gyülekezéssel. Közben felvettük a kapcsolatot Balázs Lászlóval, a Pest-megyei Kutató Mentőszolgálat vezetőjével is, aki a korábbi keresésben vett részt.

Az eltűnt férfi túrabotja2014. október 21-én Pilisborosjenő önkormányzat előtti gyülekezőhelyen megjelent a BMSz előzetesen jelentkezett öt tagja, ahol felvettük a kapcsolatot az eltűnt személy családtagjaival, akiktől telefonon, e-mailban, majd személyes tájékozódás alapján értékes információkat szereztünk. Megérkezett Balázs László is, aki részletesen, térképen szemléltetve ismertette a korábbi keresés területeit, útvonalait és mélységét. A kapott adatok alapján kialakítottuk saját mentési stratégiánkat, meghatároztuk keresési területeinket. Elsősorban az addig még kellően át nem vizsgált területekre, valamint egy lehetséges lezuhanás helyszíneire koncentráltunk. Abból indultunk ki, hogy az egyedül túrázó idősebb férfi eltűnése súlyosabb balesetre vezethető vissza. Délelőtt 10 órakor két csoportban, terepjáró gépkocsik igénybevételével elindultunk az általunk meghatározott körzetekbe, ahonnan már gyalogosan folytattuk a kutatást.

Az első csoport a Köves-bérc – Vendel-hegy – Fehér-hegy – Solymári-völgy – Solymári-fal – Jenői-torony területet kutatta, míg a másik csapat a Kis-Kevélyi-köbánya – Mackó-barlang – Kevély-nyereg útvonal környékét vizsgálta át, közben leereszkedett a Kevély-nyergi- zsombolyba is. Az addigi kutatások eredménytelenségét követően, délután mindkét csoport a Kevély hegyvonulat meredek sziklás délnyugati oldalára koncentrált. Három szintben kutattuk át a vonulatot (hegygerinc, sziklafal-közép, sziklafal alja). Délután három óra után érkeztünk a Kis-kevély csúcsa alatti kilátóponthoz, és kezdtük meg az alatta húzódó sziklafal átvizsgálását.

HelyszínelésMegkezdődik a szállítás

 A sziklafal közepéről letekintve, a sziklafal alatti növényzeten fennakadva hamarosan észrevettük az eltűnt személy túrabotját, amelyet a családtagok által megadottak alapján tudtunk azonosítani.  Egyidejűleg a fal közepén megtaláltuk a turista tárcáját és a benne lévő igazolványok alapján egyértelműen azonosítani tudtuk személyét. Ezt követően, hosszabb keresés után, a sziklafal alatti meredek, erdős hegyoldalban 16 óra 10 perckor ráleltünk az eltűnt személyre, akinél sajnos megállapítható volt a jóval korábban beállt halál ténye. A megtalálást az nehezítette, hogy a lezuhant test a sziklafal aljától mintegy 180 méter távolságban és 50 méter szintkülönbséggel lejjebb állapodott meg.

Kis-kevély mentés Kis-kevély mentés

 

 

 

 

 

 

 

 

A tapasztaltak alapján azt a véleményt alakítottuk ki, hogy az idős ember sajnálatos baleset áldozatává lett. Túrája során – vélhetőleg - a viszonylag lapályos kilátó pont szélére merészkedhetett, itt elveszítve egyensúlyát még bele tudott kapaszkodni egy kisebb bokorba (jól látható volt annak frissen letört ága), majd egy meredek kb. 6 méter mély vápába esett, azon keresztül, a sziklafal közepéről átlendült a kb. 8 méter mély alsó falszakaszon és tovább lefelé az erdős hegyoldalba zuhant. Természetesen a hivatalos eset-rekonstrukciót a rendőrség szakemberei fogják elvégezni.

Együttműködési megállapodásunknak megfelelően értesítettük az Országos Rendőr Főkapitányság főügyeletét, további intézkedést kérve. A sziklás, meredek, nehéz terepviszonyok miatt a helyszínelő rendőrök biztonságos helyszínre segítése, valamint a holttest leszállítása érdekében a BMSz további riasztását kezdeményeztük. A rendőrség részéről később kiérkezett a Pilisvörösvári Rendőrkapitányság vizsgálója, Valamint a Pest-megyei Rendőr Főkapitányság helyszínelői és orvosa, akiket Pilisborosjenőről a helyszínre szállítottunk, segítettünk, illetve kalauzoltunk, majd segítséget nyújtottunk a helyszínelésben. Időközben kivonult a BMSz szállító csapata további 10 fővel, kiegészülve a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat Budapesten tartózkodó négyfős csapatával.

Kis-Kevély mentés

Kis-kevély mentés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A helyszínelés befejezését követően 21 óra 05 perckor megkezdődött a holttest hordágyra helyezése és leszállítása a korában kiépített biztosítókötelek segítségével, majd 21 óra 35 perckor elértük a jelzett turistaúton várakozó gépkocsikat. Innen gépkocsival folytattuk tovább a szállítást Pilisborosjenő határáig, ahol 22 órakor befejeztük mentőtevékenységünket.

 

Fotók: Adamkó Péter, Angyal Dorottya, Filei Károly, Kovács Márton, dr. Zentay Péter

 

 

A HUNOR képzésben segít a BMSZ

Írta: Császár Csaba - Horváth Richárd.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal kötött együttműködésünk keretében barlangi mentőink részt vesznek a speciális helyzetekben bevethető HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet képzésében.  A képzés során a HUNOR tagjai valósághű körülmények között gyakorolják a kötéltechnikával történő mentést, annak speciális fogásait, ahol az elméleti és a gyakorlati oktatást a Magyar Barlangi Mentőszolgálat szakértői tartják számukra.

A szeptember huszonkettedikén kezdődött képzés és gyakorlat résztvevői megismerkednek a kötéltechnikai eszközökkel, elsajátítják a kötél biztonságos rögzítésének és a rögzítőcsomók készítésének fogásait, a kötélen történő függőleges mászás és ereszkedés technikáját, a személyek és terhek leeresztését és biztosítását, valamint hordágyszállítási alapismeretekre is szert tesznek.

Az október végéig három ütemben zajló oktatásba összesen huszonnégyen kapcsolódtak be, az alapismereteket negyven órás időkeretben sajátítják el. A már előképzettséggel rendelkező HUNOR-tagok közül nyolcan kötéltechnikaimentő-képzésen vesznek majd részt október végén. Ez utóbbi oktatás már magában foglalja az átszerelési manőverekre, a húzórendszerekre, a társmentésre, a kötélhidak és összetett kötélpályák kiépítésére, valamint a sérültek speciális hordágyban történő elhelyezésére vonatkozó ismereteket is – ezek technikáját nyolcvan órában teszik magukévá majd el a kiválasztott HUNOR-tagok.

Hunor képzés

A képzésen és gyakorlaton résztvevők eszközeit, ellátását, szállását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központja biztosítja.

A gyakorlatot Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műveletirányítási Főosztályának vezetője, egyben a HUNOR parancsnoka is megtekintette.

További részletek ide kattintva, további fényképek ide kattintva találhatóak.

Fotó: JMNK.

 

 

Gyakorlat és terepbejárás a Róka-hegyi kőfejtőben

Írta: Császár Csaba.

Gyakorlat a tűzoltókkalA Róka-hegyi kőfejtő egyre népszerűbb mászóhely. Sajnos itt is történtek mászással kapcsolatban balesetek, ebből az egyik végzetes volt. Emiatt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság gyakorlattal egybekötött terepbejárást tartott Július 21.-én a Rókahegyi kőfejtőben. A gyakorlat lebonyolításához kérték segítségünket, részünkről Horváth Richárd, Szederkényi Nándor és Császár Csaba vett részt a gyakorlaton. A ’sérült’ Császár Bence volt.


A gyakorlaton az elképzelt szituáció szerint egy férfi zuhant a mélybe a szikláról. Az FKI Műveletirányítása – nehéz mentésre számítva – a III. kerületi tűzoltókon kívül a helyszínre riasztotta a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot, az FKI Doktor Szolgálatát, és a két alpintehnikai mentésre is képes tűzoltó rajt, a VIII.2-es és az I.1-es tűzoltógépjárművet.


A sérültet a legmagasabban kezdődő fal (Kis fal) alól kellett a hosszú törmeléklejtőn leszállítani hordágyban, mivel a doktor gerinc és medencesérülést feltételezett. A sérültet gerincágyra rögzítették, majd egy Skedco hordágyba helyezték a szállíthatóság miatt.


A falak kiépítését a Rókahegyi szikla- és hegymászó sportegyesület végzi, az idén kezdték el a falakon az alsó standok kiépítését. Szerencsére a legmegfelelőbb mentési útvonal tetejénél (ahol a terep a legegyenletesebb volt és nem voltak nagyobb kövek, amit a kötél adott esetben megindíthatott volna a hordágy fölött) már elkészült az alsó stand, így a hordágy és a mentő személyzet leeresztését könnyen meg lehetett oldani. A hordágyat négyen szállították, az eresztéskor három kötelet használtunk, eggyel a hordágyat engedték, a másik kettő pedig a két oldalon lévő tűzoltók közlekedését segítette.

A gyakorlat résztvevői
A gyakorlatot elvégezte mindkét kötéltechnikai felszereléssel ellátott raj, a szállításban pedig a III. kerületi raj segített. Az eresztéseken kívül gyakoroltuk a sérült felfelé szállítását is húzórendszeres és ellensúlyos módszerrel. A gyakorlat során csak a falban lévő fix kikötési pontokat használtuk.


A gyakorlat után körbejártuk a kőfejtőt, hogy a Rókahegyi Se részére javaslatot tudjunk adni további alsó standok kiépítéséhez, ami nem csak a mászást, hanem az esetleges mentést is szolgálhatja.

További részletek és felvételek IDE KATTINTVA az FKI honlapján találhatóak.

Fotók: Szederkényi Nándor

 

 

Támogatóink