Sérült turista mentése a Naszály csúcsáról

Írta: Nyerges Miklós dr..

Május 30.-án, pénteken 3 holland állampolgárságú fiatalember gyalogtúrázott a Naszályon melynek csúcsára felkapaszkodva a kilátó tetejéről a kilátásban gyönyörködtek. Az egyikük (Erwin, M.; Harleem, Hollandia) figyelmetlenül nézelődött és a kilátó tetejéről annak belsejébe zuhant és a lábát törte. Szerencsére volt náluk mobiltelefon és egyikük tudott is magyarúl így azonnal értesítették a Mentőket  (OMSZ) akik a lehetőségekhez képest egy rendőrségi terepjáró segítségével hamar a helyszínre értek és a sérültet ellátták. Azonban a rendelkezésükre álló hordágyak egyike sem volt alkalmas arra hogy abban a sérültet több mint húsz méter magasságból létrákon keresztül lefelé leszállítsák. Ezért délután négy óra után nem sokkal értesítették a Magyar Barlangi Mentőszolgálatot akik a riasztást követő háromnegyed órán belül úton voltak Vác felé.Ebben hathatós segítséget nyújtott a saját gépjárművek mellett az OMSZ valóban "roham" kocsija amely a régi 2-s úton a "harmadik" sávon 160 km/h sebességgel száguldott. Kosdon a felszerelést és a barlangi mentőket egy terepjáró mentőautó vette át amely rendőrségi felvezetéssel úttalan - utakon jutott fel Kosd felől a Naszály csúcsára. Itt miután a sérültett átcsomagolták a speciális, elsősorban barlangi mentéshez használt hordágyba a sérültet a létrák mentén néhány perc leforgása alatt leeresztették és átadták a torony aljában várakozó mentőknek (17:52-kor) akik a terepjáró mentőautó segítségével a helyszínről a sérültet a váci kórházba szállították. A barlangi mentőket a naszályi Polgárörség "Hegyi Sasok" részlege szállította vissza Kosdra egy UAZ segítségével.

 

Fekete hétvége a magyarországi magaslatokon

Írta: Nyerges Miklós dr..

A Magyar Barlangi mentőszolgálat is aktív részt vállalt a március 8.-án Dobogókőnél szerencsétlenül járt fiatalember megmentésében. Az áldozat madarász volt aki éppen hollófészkek megfigyelésével foglalatoskodott amikor a Rezső-kilátónál megcsúszott és a mélybe zuhant. A vele túrázó felesége (és három kutyájuk) riasztotta a mentőket akik rohamkocsival és helikopterrel érkeztek a helyszínre. Közismert kerülőúton a riasztás eljutott a pomázi tűzoltókhoz is akik szintén útnak indultak.

A Taródi Péter a BMSZ vezetője épp azon a környéken kerékpározott és egy a magasban köröző, leszállóhelyet kereső helikopterre lett figyelmes. Miután a légijármű leszállt ő odakerekezett és érdeklődött hogy mire ez az egész. Ekkor kiderült hogy a riasztást kérő feleség egyáltalán nem biztos hogy visszatalál arra a helyre ahol a súlyosan sérült férje fekszik ezért T.P. azonnal személyhívón keresztül kiadta a riasztást a BMSZ tagsága részére - ismeretes hogy a barlangi mentők az egy évvel ezelőtti pilis éjszakai helikopterkereső akcióban is kiválóra vizsgáztak, ha nem kell Pécsre utazniuk a Trió-barlangi mentésre, akkor minden bizonnyal még éjjel megtalálták volna a helikopter roncsait.

A mentőcsapat

A mentőcsapat 2.

 

 

 

 

 

 

 

 

A közelben lakó tagok  (Leányfalu, Békásmegyer)  fél óra alatt a helyszíne voltak, de szerencsére addigra sikerült lokalizálni a sérültet és a helikopter bravúros manőverek után egészen közel le is tudott szállni.

Az OMSZ és a tűzoltók segítségével - Taródi Péter irányításával - a sérült szakszerű ellátást kapott és a helikopter - már koromsötétben -  kórházba szállította. Sérülései igen súlyosak voltak, többek között a gerince is eltörött. Sokkal súlyosabb sérüléseket szenvedett mint a néhány héttel korábban ugyanarról a helyről öngyilkossági szándékkal leugrott fiatalember.

Magyar Nemzet logóA mentőknek és a tűzoltóknak az elmúlt napokban kétszer is különösen nehéz, hegyvidéki terepen kellett mentőakciót végrehajtaniuk.

Stabil az állapota annak a Bükkben gyakorló hegymászónak, aki közel 50 métert zuhant, miután elszakadt a biztosítókötele.

Szombaton egy Dobogókőnél kiránduló fiatalembert 40 méter mélységű szakadékból hoztak fel a tűzoltók. Ő továbbra is életveszélyes állapotban fekszik az OBSI intenzív osztályán.

Stabil az állapota annak a 25 éves alpinistának, aki csütörtökön szenvedett balesetet a Bükk egyik legismertebb hegymászó helyén, a Fehérkő-lápa sziklánál - tájékoztatták lapunkat a Miskolci Megyei Kórház központi intenzív osztályán. A 25 éves nyíregyházi fiatalember biztosítókötelét feltehetően az erős szél lendítette ki, és egy szikla elszakította. A hegymászó először 30 méter zuhanás után egy két méter széles sziklapárkányra érkezett, majd onnan még tíz méteren keresztül gurult tovább - számolt be lapunknak a baleset részleteiről Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője.

A szerencsétlenül járt sziklamászót a tűzoltók hozták fel a szakadékból. Az életveszélyes állapotban lévő férfit koponyasérüléssel és többszörös nyílt végtagsérülésekkel mentőhelikopter szállította a miskolci kórházba. Az OMSZ szóvivője megjegyezte: annak ellenére, hogy a fiatalember milyen súlyos koponyasérülést szenvedett, a mentés kezdetén eszméleténél volt.

Egy megfelelő állapotban lévő hegymászó kötelet csak nagyon szélsőséges esetben tud elszakítani egy szikla - közölte egy lapunknak nyilatkozó, neve mellőzését kérő, tapasztalt hegymászó. A hegymászó kötél használatára szigorú szabályok vonatkoznak, melyek be nem tartása az alpinista életébe kerülhet. Elmondta: a hegymászó kötelet két-három évente akkor is cserélni kell, ha nem használják gyakran. Emellett minden kötélen rajta van, hány nagyobb esés után kell mindenképp cserélni (egy kötél általában 4-6 "extrém esést" bír ki). Az alpinisták körében fontos szabály: soha nem szabad kötelet kölcsönadni, vagy kölcsönkapott, kontrollálatlan kötéllel mászni.

Szombaton a mentőknek és a tűzoltóknak újabb nehéz hegyvidéki terepen végrehajtott mentésben volt részük. Továbbra is súlyos, életveszélyes állapotban van az a fiatalember, aki szombaton Dobogókőnél szenvedett balesetet - tájékoztatták lapunkat az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben. A 27 éves kiránduló férfi "tisztázatlan körülmények között" mintegy 40 métert zuhant egy szakadékba - közölte a mentőszolgálat szóvivője. A helyszínre érkezett mentőhelikopter személyzetét a pilóta a magasból irányította, hogy megtalálják a sérült embert. A vákuummatracra fektetett férfit végül a tűzoltók segítségével tudták felvinni a helikopterhez. Lapunk úgy tudja, a férfi gerinctörést szenvedett.

Dobozi Pálma


118 óra a barlang fogságában

Írta: Adamkó Péter.

118 óra a barlang fogságában

 

 

Megjelent!

 

 

Adamkó Péter

Hegedűs Gyula

 118 óra a barlang fogságában

 

 

"... Müli a kútban várta Zsoltot. Körülbelül 20-30 mp-et várt, mert ennyit szoktak, a merülőtársnak ennyi idő után már oda kell érnie. Ha nem jön, akkor vissza kell menni érte. És Zsolt nem jött. Müli rákötötte az orsóján lévő kötelet a kútban lógó zsinórra és elindult Zsolttal szemben, be a barlangrész szájába. Mivel itt már harmadszor volt mozgás, kezdett felkavarodni a víz. A bejárat olyan 120 cm magas lehet és az uszonyozás miatt ekkor már alig volt látótávolság. Müli legnagyobb meglepetésére nem látta Zsoltot a járatban. Leoltotta a saját lámpáját, körülnézett a bejáratnál, hátha meglátja Zsolt fényeit, de nem látott semmit.Ekkor a csuklójára szíjazott computerre nézett és látta, hogy 25 perce kezdte meg a merülést. Eredetileg úgy volt megbeszélve, hogy a merülés ideje legfeljebb 25-30 perc, bár ez már eléggé szélsőségesen kifeszített időtartam. Most, amikor eltelt a 25 perc, a merülőbázison lévő Szabó Zolinak kezdett gyanússá válni a dolog. Föntről annyit látott, hogy Müli a 8-9 méter mélységben lévő kiszögellésnél a lámpájával körbenéz, majd visszafordul a I 3 méteren lévő bejárat felé. (igazából először ekkor kezdett aggódni, hogy valahogy elvesztette Zsoltot. Egyrészt csak az ő fényét látta, másrészt a feljövő buborékon is lehetett látni, hogy nem párban, hanem csak egyedül van. Felszólt a biztosító búvárnak, hogy készüljön, mert lehet, hogy történt valami.Müli - mivel mást nem tehetett - visszajött az Ördög sörözőjéből, lekötötte az orsóján lévő kötelet a kútban lógó zsinórról és 17:48-kor feljött a felszínre szólni a fiúknak: - Baj van! Nincs meg a Zsolt!Az első pár másodpercben még azt hitték, tréfál, de látva Müli arckifejezését nagyon hamar kapcsoltak, hogy komoly a dolog.A készülék már útban volt lefelé, és Levente, mint biztosító búvár, azonnal hozzákezdett a merülésre való felkészüléshez. Mülinek még bőven volt levegője, ezért addig, amíg Levente készülődött, visszament az Ördög sörözőjének bejáratához. Akkor a kútban még lehetett látni a bejáratot, bár már homályos volt a víz. Az előbbi módon rákötött a kútban lógó zsinórra és beúszott. Az járt a fejében, hogy ha ott veszítette el, akkor ott kell lennie. Zsoltnak, ha elhagyta a kötelet, abban az 5 méteres körzetben kell lennie és ott várnia. Elvileg találkoznia kellett volna vele. A mintegy 3-4 perces merülés után ismét felemelkedett és mondta, hogy nem találja sehol.Levente már a vízben volt és együtt merültek le. Mindenképpen szükség volt a két emberre úgy, hogy az egyik kint megáll a boltívnél, a másik pedig beúszik. A kinti ember fogja a kötelet, hogy ne húzódjon be a boltív sarkába, hogy ebből se legyen gond. Felváltva úsztak be olyan 4-5 m-t, nem többet, és visszafordultak. A víz egyre zavarosabb lett. A kútban lógó zsinór lelazult és az egésznek legalább a fele a víz felszínén tekergett. Ezt vagy Müli húzta el, amikor kijött a bejárattól, vagy Zsolt húzta be egy darabig. Háromszor mentek vissza, de nem találtak semmilyen Zsoltra utaló jelet. Ez számukra teljesen képtelenség volt, hiszen ki nem jött a járatból, de nem volt bent sem. Nem értették.Próbáltak bent hagyni egy lámpát, hátha Zsolt megtalálja, és ott marad. Közben tovább romlott a látótávolság. Erről a részről nem voltak annyira pontos információk, mint a barlang többi szakaszáról. Nincs róla térkép, és itt nem volt annyi merülés, hogy valaki jól ismerje.A harmadik merülésnél Müli jelezte, hogy ő kész, a palackja is kiürült, hiszen még azzal volt, amivel az eredeti merülést megkezdte. Már két órája volt a vízben, ami még a 6,5 mm-es neoprén ruhában is sok volt, és rettenetesen fázott.Ez alatt Kékesi Attila fölment szólni, hogy probléma van. Wengrin Pisti és José, akik az első kanyarban merültek, békésen töltögették a palackokat a felszínen. Egyszer csak látták kifelé rohanni Kékesi Attilát, aki azt kiabálta, hogy Zsolt nem jött vissza a merülésből. Először megdöbbentek. Végigfutott az agyukon, hogy mikor is mentek le merülni. Attila mondta, már ott tart a történet, hogy Levente visszament Mülivel, és elkezdték a keresést.A kompresszort azonnal leállították és teljes felszerelésükkel elindultak vissza, be a barlangba. Vitték a teli palackokat is, hogy legyen tartalék felszerelés. Soha nem tudni, hogy egy mentés meddig húzódik el, bár ekkor senki sem számított arra, hogy ez most ennyi ideig fog tartani. Mindenki úgy gondolta, egy órán belüÍ megoldódik.Amikor leértek, Müli és Levente még merült. A felső pódiumon Rikker Karcsi irányította a mentést, stopperrel mérte és figyelemmel kísérte a megbeszélt merülési időket, ami egyébként is szokásos..."   

A Táltos Kiadó gondozásában megjelent különleges, izgalmas és szép könyv a 2002. január 26-31. között az esztramosi Rákóczi-barlangban zajlott mentés hiteles történetét mutatja be.

 A 160 oldalas, 12 ábrával és 74 színes fényképpel illusztrált könyv egy olyan esemény naplószerűen pontos leírását olvashatjuk el, amire napokon keresztül figyelt az egész ország, sőt sokan külföldön is. A szerzők a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjai, maguk is aktív részesei, irányítói voltak az eseményeknek. A könyv tárgyszerűen, mérnöki pontossággal és lebilincselően izgalmasan mutatja be a mentés környezetét, az Esztramos-hegyet és környékét, röviden összefoglalja a mentés helyszíne, a Rákóczi-barlang kutatás-történetét, szól a baleset előtti történésekről, magáról a balesetről, majd részletesen elmeséli az öt napig tartó mentés eseményeit az első riasztástól a sikeres befejezésig. 

A könyv a MagyarKarszt és Barlangkutató Társulat Titkárságán kedvezményes áron vásárolható meg 1500.- Ft-ért (bolti ára 1980.- Ft).

A mentésről részletesen ide kattintva olvashat

 

Az esztramosi Rákóczi-barlangban történt baleset és barlangi mentés

Írta: Hegedűs András.

2002. január 26-án késő délután érkezett a riasztás a BMSZ-hez, hogy a bódvarákói Rákóczi-barlangban egy búvár társával nem tért vissza a felszínre, és a biztosítóbúvár sem tudta megtalálni. Ezzel kezdődött az eddigi leghosszabb, legtöbb erőforrást igénylő magyarországi barlangi mentés... A bajbajutottat 118 órával eltűnése után sikerült a barlangi menőknek, nemzetközi összefogással, barlangkutatók segítségével, és több száz fő részvételével felszínre hozniuk. Az eset részletes ismertetését - több szemszögből - az alábbi sajtóösszeállításokból ismerhetjük meg:

118 óra a barlang fogságában

 

 

Adamkó Péter-Hegedűs Gyula: 118 óra a barlang fogságában
(A mentésről íródott könyv)

 

 

 

 

 Élet és tudomány logoMenekülés az Esztramos "bugyrából" - A lehűlő szervezet - Az Élet és Tudományban megjelent írások Hegedűs Gyula és Dr. Hajnal Gábor tollából.


Borsod Online logo




indexlogo
 
 
 
korridorlogo
 
 
magyarhirlaplogo
 
 

Támogatóink