Lengyelországi V4-es barlangi mentőgyakorlat

Írta: Adamkó Péter ifj..

Transport in the cave2015. október 28-30.-ig Lengyelországban került megrendezésre a V4-es találkozó, melyen a helyi mentőszolgálaton kívűl (Tatrzańskie Ochotnicze Pogotowie Ratunkowe), jelen voltak még a Cseh Barlangi Mentőszolgálat, a Szlovák Hegyimentő Szolgálat és a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjai, összesen mintegy 25 fő.
Szállásunk Zakopaneban, a TOPR mentőbázisán volt. A bázis egy 3 emeletes épület mely, egyszerre irányítóközpont, raktár, és készenléti bázis. A pincében található raktárban igen nagy mennyiségű felszerelés található, melyet egy-két évente teljesen lecserélnek. A földszinten található az irányítóközpont, ahol mindig tartózkodik bevetésre kész hegyimentő. Innen nem messze található egy légibázis, ahol két helikopter áll rendelkezésre a mentésekhez. Mindkét helyszínen 0-24 órás ügyeletet tartanak. A Tátrában évi 1500-2000 baleset történik, ezek zöme hegyi baleset, lavina baleset, vagy síbaleset.

Beszámoló a szlovéniai Klemenskov Pekel nemzetközi mentőgyakorlatról

Írta: Adamkó Péter ifj..

Szlovénia, 2015. október 9-15.

Szlovén gyakorlatA szlovén szervezésű mentőgyakorlatra az ECRA nemzetközi szervezet tagjaként kaptunk meghívást. A gyakorlaton a szlovén mentőszolgálat közel teljes létszámban képviseltette magát, ezen kívül képviseltette magát 3 fővel a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, a szerb mentőszolgálat (5 fő), bosnyák mentőszolgálat (5 fő), montenegrói mentőszolgálat (1 fő). A gyakorlaton összesen kb. 60 fő vett részt.

A szervezése kiváló volt, a fogadó szervezet a technikai felszereltségen túl a fegyelmezett és hatékony szervezésben ill. logisztikai munkában is példamutató.

A péntek esti érkezést, régi ismerősök üdvözlését ill. a bemutatkozást követően szombat reggel 7 órai keléssel indult a gyakorlat. A mentés egy 270 m mély vertikális, ill. egy ezt követő kb. 300 m hosszú horizontális szakaszból állt. A barlangot 9 szakaszra bontották, mindegyiknek saját csapata ill. csapatvezetője volt, ezeket a felszínen lévő parancsnoki sátornál elhelyezett mentési terven is egyértelműen feltüntették.

Barlangi mentőgyakorlat az erdélyi Királyerdőn a NEA finanszírozásával

Írta: Hegedűs Gyula - Tamasi Dóra.

Királyerdő nemzetközi gyakorlat 1A BMSZ széles nemzetközi kapcsolatrendszerének része a környező országok hasonló szolgálataival kialakított együttműködés. Ennek keretében került sor 2015. október 16-18. között a romániai Királyerdő térségében található Páfrányos-barlangban (Pestera cu Ferigi) egy közös mentőgyakorlatra a Serviciul Judetean Salvamont - Salvaspeo Bihor és a Magyar Barlangi Mentőszolgálat barlangi mentőinek részvételével.

A Bakonyi Barlangi Mentőszolgálatot 2 fő, és a Barlangi Mentők Észak –Magyarországi Egyesületét 1 fő képviselte, a hagyományokhoz híven mindkét szervezet meghívást kapott az eseményre. A gyakorlatot, mint projektet, a Nemzeti Együttműködési Alap 2015-ös szakmai program pályázata finanszírozta.

Egyes esetekben tényleges baleset bekövetkezésekor szükségessé váló éles mentésekkor az élet olyan feladat elé állítja az egyes barlangi mentőszolgálatokat, amelyek nemzetközi együttműködést tesznek szükségessé.

IX. Európai Barlangi Mentő Találkozó, Orfű

Írta: Kéki Antal.

IX. Európai Barlangi Mentő KonferenciaNapjainkban világszerte jellemző a barlangászat elterjedése és népszerűsödése, melynek eredményeképpen sokkal komplexebb és mélyebb barlangokat fedezünk fel. A világon az eddig ismert leghosszabb barlang a Mamut-barlangrendszer (több mint 500 km), a legmélyebb a Voronja barlang (2197m). Itt a Mecsekben is több száz kisebb-nagyobb barlang található. Térségünkben az eddig leghosszabbnak ismert az Abaligeti-cseppkőbarlang, mely eléri a 2000m hosszat, a legmélyebb pedig a Spirál-barlang, ami több mint 86m mély.  Mindegy, hogy tudományos kutatás vagy csak egyszerű barlanglátogatás céljából, de napjainkban a ”föld alatt töltött idő” és a barlangászok száma is jelentősen megnövekedett.


Időnként előfordul olyan baleset (mint idén Németországban), amikor csak több ország barlangi mentőinek közreműködésével lehet sikeres mentést véghezvinni. A mászáshoz, járatszélesítésekhez, barlangi merülésekhez használt technikák viszont eltérőek lehetnek. A mentőszolgálatok így egyre több kihívással szembesülnek, egyre több felszerelésre és speciális technikákra kiképzett barlangászokra van szükségük. Többek közt ezen okok miatt fontos a különböző országok barlangi mentőszolgálatainak együttműködése.

Barlangi Mentős programok a 2015-ös Föld Napján a MagNet Bank támogatásával

Írta: Tamasi Dóra.

2015foldnap1A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a II. Kerületi Önkormányzat idén tízedik éve, hogy közösen megrendezték a Föld napja rendezvényt a Pál-völgyi kőfejtőben április 19-én vasárnap. Egész nap ügyességi játékok kipróbálására volt lehetőségük a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, minden korosztályra sok érdekes látnivaló várt.

A pontgyűjtő vetélkedő állomásain a feladatokat civil szervezetek és a nemzeti park hivatásos zöld társszervezetei adták. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat idén is szívesen képviseltette magát a rendezvényen immár harmadik alkalommal. A sátrunkhoz látogató kicsiket színezős, rajzolós feladatok várták, a nagyok barlangi képződményeket és ásványokat csodálhattak a felszínen. Aki bele szeretett volna kóstolni a barlangi kötéltechnikába a kőfejtő hátsó sziklafalán kipróbálhatta a kötélmászást. Puszta kézzel is fel lehetett mászni a falra, persze úgy, hogy biztosító felszerelést csattintottunk a vállalkozókra.

Mikor már mindenki eleget evett a kenyérlángosból és kürtöskalácsból, akkor következett a felszínen imitált barlangi mentési bemutató. Az elmúlt évekhez képest idén kicsit közelebb hoztuk a földhöz a bemutatót, de a látványos kötélhíd most sem hiányozhatott. A közönség soraiból választottuk ki az egyik bátor jelentkezőt, aki a bemutató idejére a hordágyba feküdt. Míg meg nem gondolta magát „be is csomagoltuk”, majd a sziklafal oldalában kötél biztosítással végig adogattuk. Ezt követte a sziklafalra felhúzás és onnan a kőfejtő közepére kifeszített hídon eresztettük le a tömegbe. Leérkezéskor a gyerekek hamarabb körülvették a hordágyat, mint a barlangi mentősök.

A délután hátralevő részében spontán alakult program volt a kicsik kezdeményezésére, hogy felváltva feküdtek be a hordágyba és egymást cipelték. Az utolsó pontgyűjtő pecséteket már a rendezvény végét jelentő Gryllus Vilmos koncert akkordjaira osztottuk ki.

A Barlangi Mentőszolgálat elnöksége nevében köszönet mindenkinek a részvételért, az odaadó munkáért! Külön köszönet azoknak, akik az előkészületekben, a szervezésben és a lebonyolítás gördülékenysége érdekében, rengeteg energiát fektettek a programba.

2015foldnap22015foldnap3

Köszönet a MagNet banknak, hogy  támogatást nyújt a civil szervezeteknek, a MagNet bank által elindított KAP program nyújtott segítséget a Barlangi Mentőszolgálatnak a Föld Napja rendezvényen. Az eseményen 2700 regisztrált látogató volt, a BMSZ-ből 20 fő vett részt a bemutatóban és a rendezésben.

Fotók: Tamasi Dóra, Kunisch Péter

 

 

Komplex mentési gyakorlat az FKI-val

Írta: Császár Csaba.

FKI mentési gyakorlatA Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) 2014. november 08-án szombaton gyakorlatot tartott a IX kerület Csont utca 1 alatt található vásárcsarnokban. A bemutatóval egybekötött gyakorlat célja, hogy a hivatásos és önkéntes állomány bemutassa, miként tud együtt végrehajtani egy komplex, több helyszínen zajló veszélyhelyzet-kezelési, mentési műveletet. A gyakorlaton a BMSz a magasból alpintechnikával való mentésben vett részt. A gyülekező reggel 6 órakor volt a IX kerület Vágóhíd utca 11-13. előtt (tűzoltó laktanya). A felszerelés nagy részét már előző nap összekészítettük. Az időjárás előrejelzés szerint esőre kellett számítani, ezért kivittük a vezetési pont sátrat is, de szerencsére nem volt rá szükség. A gyakorlat fentiek mellett részletezett fő célja mellett fókuszba helyezte a mentőcsapatok téli felkészülését, valamint a jövő évben, a megyei mentő szervezetek mintájára megalakítandó budapesti mentő szervezet kialakításának előkészítését.

Feladatunk az alábbi volt: Egy épület tetőterébe vezető lépcsőháza a tűz során súlyosan megrongálódott, az emeleti részek nem megközelíthetőek, így a mentést alpintechnikai komponensek bevetésével, a személyek keresését kutyás mentőkkel kell végrehajtani. Ezt követően a kimentettek melegedő és elsősegélysátorban történő elhelyezését, a sérült személyek EÜ. pontra szállítását kollégáink végezték. Az eredeti tervek szerint 11 órakor kezdődött volna a kötéltechnikai mentési rész, de a feladatot előbb el kellett kezdeni. Sajnos  a kiépítés az idő rövidsége miatt nem lett olyan, amit szerettünk volna, ezért-számunkra- nem volt annyira gördülékeny a feladat végrehajtása.

A magasból mentés során az épület 3. emeletéről kellett lehozni a sérülteket. Ezt a feladatot a KECS-el együtt/mellett végeztük. Ők a függőleges leeresztést, mi a ferde kötélpályát építettük ki. A kiépítés első lépése a veszélyzónában tartózkodók biztosítókötelének kiépítése volt. A helyszínen 6 könnyű, járóképes sérült, valamint két súlyos sérült mentését kellett megoldani.

A ferde kötélpályán juttattuk fel a kutyás keresőt és a váltását is. A ferde kötélhíd két kötelét egymás mellé helyeztük, a kötélhíd behúzását és kiengedését a hordággyal ellentétes oldalon végeztük így biztosítva a sérült megfelelő mozgatását.

A kötélpálya lebontása után ellenőriztük a felszerelést, majd a raktárba beszállítottuk. A gyakorlaton a BMSz részéről kilenc fő vett részt. További információk a gyakorlatról ide kattintva érhetőek el.

Fotó: ifj. Adamkó Péter

 

 

A HUNOR képzésben segít a BMSZ

Írta: Császár Csaba - Horváth Richárd.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal kötött együttműködésünk keretében barlangi mentőink részt vesznek a speciális helyzetekben bevethető HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet képzésében.  A képzés során a HUNOR tagjai valósághű körülmények között gyakorolják a kötéltechnikával történő mentést, annak speciális fogásait, ahol az elméleti és a gyakorlati oktatást a Magyar Barlangi Mentőszolgálat szakértői tartják számukra.

A szeptember huszonkettedikén kezdődött képzés és gyakorlat résztvevői megismerkednek a kötéltechnikai eszközökkel, elsajátítják a kötél biztonságos rögzítésének és a rögzítőcsomók készítésének fogásait, a kötélen történő függőleges mászás és ereszkedés technikáját, a személyek és terhek leeresztését és biztosítását, valamint hordágyszállítási alapismeretekre is szert tesznek.

Az október végéig három ütemben zajló oktatásba összesen huszonnégyen kapcsolódtak be, az alapismereteket negyven órás időkeretben sajátítják el. A már előképzettséggel rendelkező HUNOR-tagok közül nyolcan kötéltechnikaimentő-képzésen vesznek majd részt október végén. Ez utóbbi oktatás már magában foglalja az átszerelési manőverekre, a húzórendszerekre, a társmentésre, a kötélhidak és összetett kötélpályák kiépítésére, valamint a sérültek speciális hordágyban történő elhelyezésére vonatkozó ismereteket is – ezek technikáját nyolcvan órában teszik magukévá majd el a kiválasztott HUNOR-tagok.

Hunor képzés

A képzésen és gyakorlaton résztvevők eszközeit, ellátását, szállását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központja biztosítja.

A gyakorlatot Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műveletirányítási Főosztályának vezetője, egyben a HUNOR parancsnoka is megtekintette.

További részletek ide kattintva, további fényképek ide kattintva találhatóak.

Fotó: JMNK.

 

 

Támogatóink